Maszkitó

Újra él az oldal

2011-11-13T09:40:00.001+02:00

Arra gondoltam, hogy jó lenne íni egy köszöntőféle bejegyzést, íme:
Hosszas szünet után, a Maszkitó blog ismét "él". Véleményeiteket, a próbán szerzett élményeket ITT tehetitek közzé. Bízom benne, hogy ezt ki is használjátok és az oldal ismét megtelik újabbnál újabb bejegyzésekkel.
Írásaitokat várom.

Csengi

Szín-kron csoport

2011-03-12T20:44:00.002+02:00

www.szinkroncsoport.blogspot.com lettünk

Mondoka

2011-03-03T18:43:00.000+02:00

Felszállnék a karfára,
Konc királyné nyakára.
Szóval Konc, akarnám a
Fánkot, mi ma barnára
Sült; csak a zsebe neki megint már
Pang pang pang pang
  hát itt a farsang

  nini egy ló
  nini egy báb
Gyújtsuk meg, gyújtsuk meg.
Jaj, hogy ég a teste, teste,
Itt van már az este, hjaj.
Tudod mi vár rád majd:
Böjt böjt böjt böjt,
  hát falj gyümölcsöt

há

Na tessék tanulni...!!!!

Az új honlap

2011-02-19T20:22:00.004+02:00

http://www.wix.com/szinjatszoter/szinkron

Free website - Powered By Wix.com

székkk

2011-02-14T18:30:00.000+02:00

csak a szinisek netfüggők?

2011-02-13T19:56:00.002+02:00

Felháborító. Tehát... felháborított engem. (hosszú kérdés jön, ügyeljetek a hangsúlyra) Itt az iskolában csak a sziniseknek akad saját gondolatjuk, csak ők éreznek készséget az írásra, csak ők vállalják belsőjüket, és azokat heves billentyűkattogások és egy 'Bejegyzés közzététele' gomb elégedett lenyomásával másoknak is elérhetővé teszik?

Tudomásom van kb 12 blogolóról a suliban, abból 8 szinis.
unom magam.

há

na kinek van telefonja?

2011-02-10T19:10:00.005+02:00

Legyetekszivesek, írjátok le a csettembe szépen a telszámotokat, s akkor összegyűjtöm ide! Az első 10 dupla karamellát kap Gábortól:P

Adél: 0742315389
Ági: 0722645453
Bea: 0754962463
Bogdan: 0742787623
Csengi: 0752031377
Doró: 0751848126
Huni: 0741385643
Kati: 0740230552
Pánti: 0743566799
Peti: 0744777956
Zsolt: 0746435827
Zsombi: 0740701569

Örjöngést kívánok

2011-01-31T12:27:00.003+02:00

Kedves Szini Nindzsák!

Gondolom, hogy már ti is érzitek, hogy egy elég nagyméretű munkába vetjük magunkat. Amit tőletek kérek az nem más, hogy legyetek felénk sok türelemmel. Shakespeare egy nagy harapás lenne de, én úgy érzem, hogy az eddigi közös dolgaink azt mutatják, megértetek egy ilyen méretű munkára. Sok odafigyelésre és koncentrációra lesz szükségetek ehhez a produkcióhoz. Semmiképpen sem felejtsük el, hogy itt még az őrjöngés ami segít még nekünk. Tehát kattanjatok meg, hozzátok a magatok lényét, minden esetlenséggel, bátorsággal, humorral együtt. Mindenki megkapja a maga feladatát ebben az előadásban és egyikőtök szerepe sem kisebb vagy nagyobb. Itt mindenkire, egy csapatra van szükség. Tegyétek félre az előítéleteiteket, és vessétek magatokat bele a munkába. Keresgéljetek, informálódjatok és próbáljatok átszellemülni erre a feladatra. Én nektek ehhez jókedvet és jó munkát kívánok. Minden percet úgy éljetek meg a produkcióban, mint a "vietnámot", ami kemény és fárasztó, de mégis az a cél hajt, hogy meg tudjam csinálni és próbára tudjam tenni a képességeimet.

K.B.Gábor

aki nagyon büszke rátok!

Itt egy dal nektek a jó munkához:

cédrusos

2011-01-30T20:58:00.002+02:00

Nagynehezen elővett angolkönyvem böngészésénél, mikor már elolvastam 6 sort, nekifogtam olvasgatni a cédrusról, hogy legyen valami fogalmam, mi is az. Eldöntöttem, hogy megértem a darabot, és a buzgón szerzett tudásommal - hogy ez egy fa, nemis tudom hol honos, de van a himoláján is, és hogy 3000 évet elél, 50 év előtt nem nagyon terem - beültem harmadszor is az előadásra.

Legelőszőr szembecsapott a szotyizós-jósólós hangulat, ami előrevetítette a darabban megjelenített degradált világképet. Épp a legnempénzesebb időszakomban megvettem a szotyit, ettük, rágtuk, pattogtattuk, és dobigáltuk a héját a földre - ilyen lehetőség is csak egyszer van, hogy színházban szemeteljünk -, ami mégjobban éreztette a nemtörődöm - rothadókultúrás! - elcseszett világunkat.

(Sok mondat elé nem fogom, de értsétek oda: ) Szerintem, a korlátozott, kitörhetetlen lelki-testi világról szólt az egész. A regényíró felruházta az általa legfontosabbnak tartott elmélettel a szereplőit, hogy mindenben a pozítívumot lássák - ebben ő hisz, de nem tud így élni. Korlátozott minden mozdulata, lépései, saját agyszüleménye, álomképe marasztalja ott, irányítja őtt. A korlátok között tud csak alkotni, pár gondolatát ismételgeti, amit nagyon beakar szőni a darabjába, de nem képes azoknál többre gondolni. Megjelenik a kopasz buddhista, aki lehetne a legboldogabb, de ő is ugyanúgy elvan a szépségével, a földi dolgokkal. Filozófiára alapozva derül ki, hogy ők nem képesek kilépni zártságukból.

Először is, Platón dualista világelmélete tárul elénk, hogy a legfőbb jó elérésével lehetünk boldogak. A boldogság, igen...: megházasodik a két ember. Ami örömmel járna, a társkapcsolatok magas szintje, ahol boldogak lehetnénk, de lelövik őket. Kétszer. A másik pedig az elszakadás a materiális világtól: az alkohol. A részeg zöldbiciglis, aki már-már elvan szállva a világból, de hajít egyet a biciklijén, ez sem valósúl meg.

Nemtudtam - és most sem - mit kezdeni a babás és táncos jelenetekkel: de azok is, ugyanezt az elszakadhatatlanságot sugallják, a táncosok, akik tánccal szintén extázisba eshetnek, de letakarják e fejüket, és a baba, aki a gyerekkor végtelen világában él, őt is lekorlátolják: felöltöztetik.

Nem tudnak semmit sem megvalósítani, nem tartanak ki a próbálkozásaiknál... egyedül csak a megbolondúlt lény tud boldog lenni: Matyi. (vagy kicsoda... a kutyás arc)

A tajgai szépség - akinek a melleit homokba megformálta az író - ő meghal. Talán ő van a jelenet végén, aki átkel a boldog halálba.

Na igen, a vége... amit még mindig nem értek. Biztos az elmúlás... ha kell ennek magyarázat, akkor: minden amit az életben elértünk, amiket neveltünk, a lábunk elé hull a végén... és azzal annyi.

Technikailag... a ritmusok nagyon jól kijöttek, bár én kidolgoztam volna az étekzésnél, a tányér koccanásoknál is egy ritmust... volt is egy-egy, az morzsáló kis szalvetta és a poharak lerakásánál. Nem jött ki jól a kiesés a darabból... nem volt élethű, ahogy leszólták egymás jeleneteit. A vége pedig ismét nemtudott lekötni... de ez lehet az elmúlás semmiségére vonatkozó unalom, érdekességtelenség.

Nagyon szép volt, ahogy az elején ropogtak a szotyik, a terem akkusztikája nagyon hatásossá tette... minden roppanás kellett oda, mindegyikben volt érzés.

No de végülis kell hinni valamiben, a buddhista ült a legmagasabb helyen, a cédrus fa koronája alatt:)

há

Visszapillantó

2011-01-30T11:41:00.002+02:00

Györgyi köszönti...s nem tudja még mi...

2011-01-18T01:56:00.002+02:00

A szombati próba után úgy érzem, épp ideje, hogy én is írjak nektek. Örvendtem annak a délutánnak, igazán feldobtátok a napomat: köszönömök érte! Először kaptam belőletek személyes, őszinte morzsákat. Nem tudom, eddig hogy volt, ti hogy érzitek, de bennem határozottan az motoszkál, hogy köztetek, veletek, bennetek tud működni az a plusz, amitől nem csoport, hanem csapat tudtok lenni. Szerettem az őszinteségeteket, a nyíltságotokat, az e mögötti érett gondolkodást, hogy törekedtetek nem egy mondatban, felületesen összecsapni a véleményformálást, hanem komolyan véve úgy szólaltatok meg, hogy az a legépítőbb hatással legyen a másikra. Komolyan mondom, ez tényleg nem keveset jelent egy blogos világban. Továbbra se értsétek félre, mert jó, hogy írásban is gondolkodtok, hogy vannak fontos kérdéseitek, és azokra folyton keresitek a legmegfelelőbb választ. Az sem baj, ha ebben a formában (is) megrágtok dolgokat (én is le szoktam írni magamnak)… csak a beszéd, a szavak közvetlensége is maradjon legalább ilyen fontos! Ennek kapcsán jutott eszembe egy feladat…(*szövegrész hiányzik*)

ámodtam egy világot magamnak

2011-01-15T19:24:00.001+02:00

Huni-k-ezek

Bogdan lak... elsosorban, neha Doro lak

hajgumii

Be-a-lak

Huni lak, Doro lak

Agi fenek

Katilak

Peti lak

Agi, Panti

orom sarok

ez csak ennyi

2011-01-14T22:44:00.002+02:00

Tudjátok milyen kedves érzés volt visszaolvasni a ,,múlt rendszer”-ben alkotott írásainkat? Az a legszebb bennük, hogy bár sok van és némelyik hátterében ott van, hogy a pontért volt, de mégis az összes.. őszinte. Gyermekien őszinte, még ha néha nagy szavakat használtunk és bölcselkedtünk is. Mert azok is mi vagyunk: a felnőtt úton kapálózó okoskodó, kritikus, vagány és lelkükben olykor elmélyült , szerethető gyerekek, akik tényleg sokszor ,,birtokolják a világot”... és aztán rájövünk, hogy tényleg a miénk a világ. Mert mi formálhatjuk magunk körül és formáljuk is... és imádjuk a balgaságokkal, a vitákkal és az apró szívlángokkal, egymással és az ölelésekkel.. a színekkel, a kócos hajakkal, kávéval vagy anélkül, könnyekkel és a mindennapi ünnepeinkkel együtt.. Így imádunk élni,.. mindennel együtt, ugye? :)

ági

Szerelem

2011-01-05T06:53:00.003+02:00

Bea

Boldog Maszkito

2010-12-24T17:02:00.003+02:00

Imádom az ilyen utalgatós emlékezéseket  köszi Zsombi!

Jól esik és örülök, amikor azt hallom Gábortól, hogy szeret minket. Nem azért, mintha nem tudnám, csak.. a próbák alatt (vagy a hosszabb szünetek alatt) nem arra fektetünk/fektet hangsúlyt, hogy minden alkalommal hálát adjunk, hogy itt ez a csapat és együtt dolgozhatunk, meg hogy mennyire imádjuk, amit csinálunk. Persze attól még ez bennünk van, csak.. olyan jó kimondva (leírva) is látni.

Remélem, hogy ugyanilyen (vagy még lelkesebb) munkakedvvel érkezünk meg jövőre (az esetleges harmadikai kómás fejek igazolva lesznek,ugyeee?). Egy nagyon király előadásban bízom és a színpadra állás pillanatáig elvezető munka kecsegtet a legjobban.. ííígy várom!!! Gyertek csináljuk meg! Menjünk fesztiválokra, alkossunk nagyokat, kíméljük meg a lábakat, de mindet jókedvvel és energiával, jóóó? ;;)

Mindenkinek nagy nagy puszi! Boldog Karácsonyt ééés egy még boldogabb új évet! 

Ági

Év végi értékelő, vagy újévi köszöntő!

2010-12-23T17:17:00.000+02:00

Kedves Szini Nindzsák!

Úgy gondoltam megosztom veletek néhány gondolatomat az új évről és az elmúlt munkánkról. Először nagy köszönettel tartozom nektek, amiért a munkakedveteket nem töri meg semmi. Köszönöm mindenkinek aki kitartott az elmúlt időszakban. Reméltem, hogy a pontrendszernek valami vonzata lesz. És lett… Azt sem rejtem véka alá, hogy büszke vagyok rátok és nagyon szeretlek benneteket. Azt kérném tőletek, hogy ezután is nézzétek el nekem az agyamentségeimet.

A közeljövőben nagyon kemény de mégis –reményeim szerint- értelmes és sikeres munka vár ránk. Sok minden változik majd a jövő év kezdetével , de ezeket majd személyesen beszéljük meg. Fáradhatatlan munkának köszönhetően végre pólókra is szert teszünk január első felében.

Kívánok nektek nagyon Boldog Karácsonyt, és sikeres munkával teli Boldog Új Évet!

Ha bármilyen kérdésetek van januárig, a csapattal, vagy egyéni munkátokkal kapcsolatban akkor a számomat tudjátok.

K.B.Gábor

korai buék

2010-12-23T14:10:00.000+02:00

toborzás, pontozás, Blöff, Razasz, "mindenki közelebbről megvizsgálhatta a plafont", "Adél alszool!", "a fagyi finom volt", búcsúztató, "szilvásbuktát mert azt szeretem", kulissza csutortok, "van 2 csoport vagyis 2 nagy azon belül még 2 tehát 4 és akkor.. ’”+’=)+”’!+%”!+%”!/!””’%+%’+!’”=/”%’()/ NA kezdjük újra!!!", dance.movement.theater., "fust, szinhaz, szerelem", LUV, Yerma, mindencsodasjokivansagotbenemteljesito jotunderes eloadas, Füst Milan, "ha anya csinál kávét az apunak és mielőtt odaadja neki, megkóstolja, hogy jó-e az íze", mikuláskodás, gyerekvároskodás, varosszínpadon éneklés, "ki a csúf bácsi a képen?", "szerinted el akarod mondani amit gondolsz?"

üdv, há

Gyerekvaros 2

2010-12-12T17:23:00.001+02:00

Masodik gyerekvarosban a szinisek egyik resze. Ha megtetszettek nektek ezek az arcok, fussatoook mert meg ott talaljatook.

Felirat hozzáadása

Pirosska

blicc nelkul

bliccel

megint bliccel

fiuk - lanyok

3 kiraly, mivagyunk

itt meglattam egy kutyat

:D:D

munka

naaagy munka:D

nemtudom micsinal:P

munka...

munka munka munka

szorakozaaas

sunyi:>

emberek

Agi, Doro, Zsolt :)

Sokminden

2010-12-01T18:24:00.002+02:00

Ovodaba
Huni, Agi (3ba)
nem kell: Panty, Adel (2be)!!!!
Tihi, Linda, Meli (Vaskertes)

Zenekaros enekles
Adel, Doro, Linda(vasarnap)

Gyermekvaros
Szomaton 1tol az 1 es csoport mennyen a szinhazba a cuccokert
  1. dec.5. 10 oratol 4,5 oraig
   Huni, Bea, Kati, Panti, Linda, Csengi
  2. dec12. 3 oratol
   Adel, Domi, Agi, Meli, Zsolt, Doro
  3. dec 19. 3 oratol
   Tihi, Zsombi, Bogdan, Paula, Tuci, Reka

Karancsi terem
  Meli penteken 19 oratok verset mond a negyvenes KArancsi Sandor teremben

Szini csoportok:
I. csoport, avagy a Szeretkezok -Szerelem.
Agi, Zsombi, Panti, Doro, Huni, Zsolt, Reka, Adel, DOmi, Bogdan, Kati, Linda
II. csoport, avagy felolvasok es sajat darabosok
  Tuci, Paula, Bea, Csenge, Tihi, Meli

Szombat dec 11:
I csoport:
15-16:
16-17:
17-18:

Hetfon I csoport + tortenetek

Ifisztár kommentár

2010-11-28T10:04:00.000+02:00

Hát hol is kezdhetem…?

Konkrétan nem volt a terveim közt, hogy a kedd estémet a suliban töltöm, de nem bántam meg. Gondolkodtam menyek? Ne menjek? Menjek? Ne menjek?

Az se volt igazából akivel… s én is mint a kis félős leánkák egyedül nem szeretek sehol sem bódogtalankodni. Végül is eldöntöttem, hogy elmegyek, már csak azért is, mert láttam az oldalra kiírva Domi által, hogy lesz pár ismerős is a színpadon s az osztálytársam is fel volt iratkozva. Elterveztem, hogy elhívom az unokatesómat s esetleg valamelyik barátnőm, ha van kedve jönni? A barátnőm akit hívtam… Hát nem művész lélek egy cseppet sem s bizonyára volt jobb elfoglaltsága xD. Miután hazajöttem nem sokkal hívott a barátnőm, hogy esetleg neme jöhet ő is. Mivel, hogy meggondolta magát… Mondom persze, jöhetsz. Felhívom az unokatesóm, ő nem tudott sajnos jönni mert pont 6tól edzése volt, s neki ezek a táncedzések szigorúak, nem léphet le mikor itt van valamelyik komoly edző. Na, ez lényegtelen most, hanem az lett belőle, hogy a barátnőm 6 előtt 10 perccel szolt, hogy mégsem jön -.- … Tehát csak egyedül mentem. Szerencsére összefutottam más barátokkal akik voltak olyan kedvesek s még helyet is foglaltak nekem.

Na szóval az előadás… Mikor felállt a színpadra a tanítónő én azt hittem odaszobrozok… Gondolhatjátok, hogy a véleményem csupán az volt, hogy egyesek se olvasni nem tudnak, s kicsit többet hisznek magukról a kelletnél ).

Nem fogok mindenkit külön elemezni, de lényegiben nálam a befutók örökké azok akik a hangjukkal elérik h libabőrös legyek :D. ez majdnem megtörtént. S szőrszálaim csak a preorgazmust értél el xD. Végülis sok csodás hangot hallotam, meg voltak olyanok is akik még gyakorolhattak volna. Nekem minden esetre összben nagyon tetszett a műsor. Pláne mikor Gábor két lánynak is kezet csókolt. Ez aztán a tisztelet s az értékelés jele. Szerettem, hogy mindenben a jót próbálja látni s mindenkit buzdít. Pál Ágit személyesen is ismerem, voltam tanítványa pár évig, s tudom, hogy okos nő, csak akkor beszél mikor kell. Ő ha beszélt mindig jót mondott. A másik két zsűrivel nem voltam megelégedve. Szerintem sokat fecsegtek ahhoz amihez nem értenek, ki is hangsúlyozta az egyik, hogy ehhez se ahhoz se ért.

Ezen kívül nem értettem egyet mikor a zsűri a step dance csajokat engedte tovább a négy kis akrobata helyett, akik arcán nagyon látszott a csalódás… nekem ők voltak a legjobbak. És az énekben, ha nem is jutott tovább, Előd volt aki feldobta az egész termet Varga Viktor számával .

Az osztálytársam történetesen az a személy volt, aki meglógott a szemünk láttára az előadásról. Azt hittük csak kilépik levegőzni vagy a mosdóba. Nem tudtuk, hogy miért is megy ki. S persze, hogy mikor következik . De meglépett s másnap nem egyszer mondta nekem, hogy megbánta, hogy lelépett. Gál Szilárdra viszont jövőbe is lehet számítani.  meg ígérte !

Kati

Igazából szerteszét.

2010-11-26T18:31:00.000+02:00

Anyukám mindig azzal nyaggat, -amikor hétfőn fél 7-kor hazaérek és leülök ebédelni s közben mesélem, hogy aznap mit csináltunk színin-, hogy de hát mit csináltok ott? Valami színdarabot nem tanultok? Szóval egy az egybe le lehet szűrni, hogy külső –szülői- szemmel CSUPÁN darabok betanulásából áll, de lássuk mit jelent azoknak, akik évek óta ebben élnek?

„Mit is jelent nekem a Maszkító vagy egyáltalán a színjátszás? Azt hiszem olyan ez nekem mint egy korty valamilyen friss hegyi patakból vagy csippantás a tengeri levegőből. Hiába iszom az egyszerű vizet vagy szívom a hegyi levegőt. Az a heti 1-2 alkalom, amikor belépek a stúdió terembe olyan mintha egy más világba lépnék be. Olyan világ ez, ahol a szokottnál is jobban érzem magam és mindig úgy megyek oda, hogy tudom ma is tanulok valamit, valami újat. Minden perc, amit a színházzal és a színjátszókörrel töltök valódi élmény és izgalom. Egy titokzatos világ, ami mindig újat mutat. Imádom, szeretem, élvezem és szeretném minél jobban és minél többet csinálni ezt. Szeretem a Maszkítót. Titeket is szeretlek Maszkítósok.”

—

„Gondolatok

Ó...mivel is kezdhetném? Könnyebb lenne kedves Doró, ha tudnám miről is van szó. Az ami... fontos nekem, mindig felvillanyoz. Tudod amolyan cseresznye a tejszínhab tetején nó. Én a csokit szeretem tudod. ) A lényeg, hogy örülök, hogy ilyen emberekkel lehetek, dolgozhatok és szenvedhetem végig a vietnám fájdalmas de boldog pillanatait. A szamuráj torkot küszürölő megpróbáltatásait és a szobrok mérhetetlen vonzerejét. Egyszóval szeretlek titeket gyerekek!”

—

„ Alulírott XYZ, igazolom, hogy szeretem a színjátszókört. Az a lényeg, hogy ad valami +-t, amit ha nem is fogunk használni, de legalább különleges perceket töltünk el. Együtt. Nagyon jó csoport, összetartunk magas szinten. Imádom Ágit, Hunit, Petit, nagyon jól lehet velük dolgozni, most leszűkül a csapat és még erősebbek leszünk. Továbbá... önmagam lehetek. Iskola már nem tud semmit adni, nincs semmije amiben kiélhetem magam. Sok tanár megveti a színit, de basszák meg.  Itt ha nem akarok mosolyogni, nem kell, ha véleményem van elmondhatom, ha valakivel akarok dolgozni, megtehetem. Álarcokat veszünk magunkra, de nem egymással szemben. S ez a legjobb. S jó érzés rálépni a világot jelentő deszkára, jó érzés érinteni, alkotni, alakítani. jaj de szar lett ez a mondat.”

—

„XYZ.

Számomra a színjátszókör egy kihívás volt. Mikor csatlakoztam a „Maszkító” színjátszókörhöz nagyon jól éreztem magam a környezet meg a hangulat miatt. Humordús feladatok- próbák- előadások. Mindenki a lelkét kiadta...

!De ez megváltozott:

A 2010- 2011-es tanévben a csapat 2 részre osztódott, vagyis 1 óra Gáborral és 1 óra a tanárnőékkel. Kezdetbe minden jó volt de a pontrendszer beiktatása után embereket vesztettünk el(Ez Gábornál). Ez azért történt, mivel mások szerint „is” igazságtalanul pontoztak és az un. kedvencek kapták a pontokat. És úgy hallottam, hogy ha nem gyűl ki az 50 pont akkor Gábor nem dolgozik azokkal, nem válogat!!!

A tanárnőéknél nincs ilyen, hogy pontozás és mindenki egyforma joggal rendelkezik. Eddigi észrevételeim szerint itt szintén megvan a jó hangulat és lelkesebben is dolgoznak az emberkék.

Szeretem amit csinálok, még ha hobbyból is. De ha már kényszerítenek rá nem megy... 2008-tól óóóriási változások történtek a csapattal, a morállal kezdve...

Szeretettel: XYZ”

Így mostmár sokféle véleményt hallva nem mondom, hogy leszűrtem valamit. Talán nem is akartam. Csupán csak a kiváncsiság vezérelt. Ezt megakartam már rég írni, most végre időm is volt rá. Ne haragudjatok, hogy mindenkit nem kérdeztem meg de nagyon hosszú lett volna...  Neveket direkt nem írtam. lehet így is felismeritek, hogy ki írta. így korrektebbnek láttam. mindnekire rá van bízva mit tesz és hogyan.

Hogy legyen teljes én is leírom mit élek itt meg. Mikor belecsöppentem ebbe az egészbe, akkor csak néztem hogy mivan? milyen pontok? szóval megdöbbentett az egész. ( Bennem nincs ekkora ellenállás ezzel kapcsolatban, lehet mert nem vagyok olyan rég része. Ha ezt így kell így csinálom. A döntést elfogadom. Ha kapok lehetőséget élek vele, ha nem volt sok szép hetem azokkal az emberekkel, akiket mind ismerek és szeretek). Mindenki ismert már mindent, amit kellett csináljanak, én voltam a fekete bárány. :P

Azt viszont tudom és érzem, hogy mindig mikor vége van nehéz szívvel válok meg mindnetől. mindnekitől. Néha inkább stoppolok csak maradjak addig, amíg mindenki. Nekem nagyon ad egy pluszt! Annyira feltölt, hogy hihetetlen. De bárcsak kifele is tudnám továbbítani, mindazt az érzést ami bennem van... Bárcsak adhatnék az energiámból, amit lehet hogy nem használok fel mindig, de igyekszem beletenni magam 100%-osan. Számomra olyan ez az egész, mintha egy más világban élnék azalatt a 2 óra alatt, 10 méterrel a föld felett szépségben, megrészegedve a varázsától, néha remegve néha önfeledten.

Szóval... csak ez életem legjobb fakultatív dolga, amin eddig részt vettem, kimondhatatlanul jó! 

Akkor mostmár én is mondhatom, hogy nem tudtam eddig mi hiányzott az életemből, de most megtaláltam!

Doró

probak

2010-11-24T14:41:00.000+02:00

versmondásos hét

2010-11-10T21:30:00.001+02:00

Helló eszembejutott egy projekt, amit veletek szeretnék kivitelezni. Az lene, h egy héten keresztül minden nagyszünetben szavalnánk, zenélnénk. Ami így nézne ki:
földszint vmelyik sarka, minden napra lenne egy téma, kezdődne egy zenével, majd egy vers, majd még egy zene és kész. S ezt kortárs költőkkel. Találtam egy kötetet a könyvtárban, romániai magyar kortárs versekkel, nagyonjók. Lehetnének ilyen témák, hogy szerelem, hétköznapok, unalom s bármi amit ti akarnátok. Kaptam egy verset, 13.-a hétfőről szól, ami pont utolsó előtti hét a sulibol, csinélhatnánk akkor, arra feliskészülnénk, s én kezdeném azzal. Énekelni i s nekünk kell, s mindennap vki más szavalna.
No, benne vagytok??? Gyerüüünk!!!:D

*
Meg temaval kapcsolatosan amilyen szavak eszunkbejutnak leirjuk, kinyomtatjuk, s kiragasztjuk a falra. hatas legyen:)

Határok (?)

2010-11-08T20:22:00.000+02:00

Maszkító..

Ez a muris társítás is csak egy szó.. de mégis, szerintem magában hordoz valamit.

Hogy így fejezzem ki magam, én akkor érzem maszkítósnak magam, amikor a tanárnoékkel vagyunk el :P

ééÉés ez nem jelent rosszat..

úgyjártam, hogy elore meggondolom mit is kéne írnom, oszt mire odaérek hogy leírjam már rég nem emlékszem, hogy mit is akartam.A díszteremben egyértelmuen más a hangulat, mint a stúdióban.. és ezt most ne a környezet okozza,másféle energiák szabadulnak fel..

Díszteremben inkább a kiadott feladatra koncentrálunk

Bocsárdi Gabi plakettje mögött pedig minden más.. ott több a törekvés, a figyelem, talán a szigor is.. és bár ne kéne de kell

Az hogy ott odafigyelünk egymásra, jelekbol tanulunk értekezni.. reagálni.. az teszi ezt igazán különlegessé

És ez leszukített körben, minimálisan bár, de olykor megtörténik.. érezzük

Viszont a tényt, hogy a Stúdióteremben egy másik világ vár, nehéz elfogadni, nehéz megérteni

Mi, ott.. teljesen hétköznapi érzésekkel játszadozunk, mélyebben..

Mi nem csak megéljük oket, és kijelentjük hogy, hát ez es megvaut

Mi megpróbáljuk megérteni oket, okokat keresünk, válaszokat kérdésekre

És ez akkor lesz rendkívüli, ha kívülrol majd szinte teljesen hétköznapinak látszik, de mi érezzük és tudjuk, hogy nem az.

Hogy a körben nem csak szálak vannak, hanem emberek, kiknek a lelke egy egy külön univerzum, egyedi.. és keressük a szálakat egymás közt, hogy megfejtsük a megfejthetetlent..

Sokszor tán nem is az a fontos, hogy.. valami terméke legyen a megpróbáltatásoknak (pont min a szex, höhö)

Sokkal inkább az a fontos, ami mindezek mögött rejlik: a szándék, az odaadás.. az a megbecsülendo, azt kell egymásban felfedezni, fogadni és viszonozni, majd elismerni

Két igaz barát nem kell bizonyítson egymásnak..

Nos, hogy rátérjek a fájdalmasabb dolgokra, érezheto, hogy vannak, kik ettol a héntöznapin túl nem várnak többet.. vagy csak épp nem hajlandóak mindazt elfogadni, melyet ez a lehetoség kínál

Nincs ambíció, csak egy bamba, üres tekintet

Nehogy valaki magáravegye, lehet én is ilyen vagyok

És hogy megpróbáljak pár választ adni

Pimaszság nem azt jelenti, hogy kekeckedünk meg beszólunk meg kötekedünk meg megbántunk

Fontos inkább a bátorság.. Meg az hogy kíváncsi legyél.. Merész a fenti dolgokra nézve

És ilyen szempontból a pimaszság jót jelent, hisz segítség, nem is akármilyen

És bármilyen aggályod van vagy kételyed vagy kérdésed, ne kérj értük bocsánatot, mert azért van ez az egész, hogy megoldjuk

Hogy együtt keressük a választ és találjuk meg (nem kennonkre értem :P)

A másik, a pontok

Szerintem a pontok azért vannak, hogy csípkedjenek hátulról, hogy ostor pattogjon

Egy mód, hogy felszabaduljanak dolgok, talán épp a pimaszság is

Bár nem tudhatom, Gáborral nem beszéltem errol

De az, hogy valami idohöz van kötve, egyértelmuen ösztökél

És azért volt muszáj ilyet csinálni, mert másképpen a tunyaság az úr.. sajnos még így is sokszor

Erre lesznek a leépítések

Bár én egy szót se szólhatok, lám kakául állok pont szempontbóó

Úgyhogy el ne keseredjünk, fejeket fel és munkára.. mert endorfinhormonok szabadulnak fel, és képesek kell legyünk dolgozni

És ha ez az ötven pont soknak tunik, idéznék egy jou filozófust :> "..és keressük a szálakat egymás közt, hogy megfejtsük a megfejthetetlent.."

Írtam én pár sorral feljebb :P .. lehetetlenek azért vannak, hogy hajtsanak minket

Hogy életünk arra menjen rá, hogy megpróbáljuk véghezvinni oket..

u.i.: öhm.. mé írja mostanába mindenki fordítva a szimpla mosoly szmájlit? :-?

Peti

Pimaszkodás

2010-11-07T17:01:00.002+02:00

Megint csak elmerengtem a színin…

És rájöttem, hogy kicsit pimasznak kell lennem veled, Gábor, hogy kimutassam mi nem tetszik. De az, hogy változtatsz-e az már csak rajtad múlik.

Arra nagyon ráébresztettél nemrég, hogy mennyivel könnyebb azt megcsinálni amit mondnak mint amit te akarsz. Ebben nagy igazat adok…

Az amibe igazán bele akarok kötni, az az, hogy megszabtad nekünk ezt az 50 pontot ahhoz, hogy tovább jussunk november végén, de mégis azt mondtad az egyik órán, hogy ne a pontokért harcoljunk, dolgozzunk. De akkor miért az 50 pont a kikötés, ha nem a pontokért kell dolgozni? Ráadásul, egy könyvön kívül nem kaptunk irányzatot mivel tudunk pontokat szerezni. Senki sem fogja kigyűjteni az 50 pontot ha nincs egy irányzatunk, merre mehetünk. Visszalépek még egyszer ahhoz, hogy könnyebb azt csinálni amit mások mondanak. Én mindig is lázadó voltam egy részből, s most is inkább azt vallom, hogy amit én akarok csinálni nekem az a legkönnyebb. De mivel az amit akarok csinálni ezzel kapcsolatos kell egy irányzat, hogy merre mehetek. Nem kérem, hogy megmond mit tegyek a pont érdekében, csak egy irányt amin el lehet indulni. Mert ha úgy veszzük te most nekünk a tanárunk vagy, ami azt jelenti, hogy azt kell elvárnod amit úgymond leadsz. Mivel, hogy nem a nyúl hanem a vadász viszi a puskát, te viszont a nyulak kezébe akarod adni.

És nem akarok senkit megbántani, bocs a pimaszságért (: …

Kati

Előadás, kritika

2010-11-07T15:16:00.004+02:00

Tudom, hogy nem értek nagyon hozzá, de azért írnék véleményt ha nem bánjátok(s ha bánjátok akkor is, kell a plussz pont válságban vagyok). A csütörtöki nyílvános főpróba viszonylag tetszett. Volt egy-két hiba ami nagyon visszatetsző volt. Úgyhogy a rosszal kezdeném.

Az egyik, amikor az egyik tag felmászott Gábor hátára akkor a lábait valahogy úgy rakta, hogy (gondolom a háta is ki volt tömve szivaccsal) a szivacs megtűrődött Gábor hátán és nagyon látszott. A másik, amikor az ajtó "jött" előre, akkor ugyabár minden kék meg minden és a mackó nagy barna könyöke jócskán kilátszott az ajtó mögül, de annyira, hogy nagyon hangulatromboló volt nekem. (és láttam amikor leszedték a jégcsapokat, de azt nem láttam hogy mikor rakták fel :D az nem olyan nagy baj, nem volt visszatetsző) Ezek apróságok, de nagyon rondán néznek ki. Végülis ez egy főpróba, persze, hogy nem volt tökéletes.

Ami tetszett az az, hogy Gábor(most csak róla tudok véleményt mondani, mert a többi színészt nem ismerem) nagyon jól játszott, ha az arcáról nem tudtam volna megismerni akkor semmiről. A járása, a beszéde, és még sok minden jó macis volt. A többiek is jók voltak a minden kívánságot nem teljesítő tündér már kicsit idegesített a végére, de ő idegesítő is kellett, hogy legyen úgyhogy nem baj. Az egérke volt az egyik kedvencem :D jó volt nézni bírtam.

Ja és van valami ami nem az előadáshoz tartozik. Azt mondták, hogy túl félénk vagyok :)) Persze, hogy félénk vagyok ember! Új suli, új osztály, új tanárok, új MINDEN! Persze, hogy nem pofázással kezdem. De egyébként tudok szemtelen lenni, ha az kell a boldogsághoz. Nekem csak azon az órán esett le, hogy elég hadilábon állok a pontokkal. Ha nem sikerül kigyűjteni akkor megszívtam, de én majd nem fogok Magdi nénihez járni. Ha egyszer Gábor kitett akkor kitett, többet feléje se nézek.

Amúgy, láttam egy zongorát a nagyszínpadnál, majd unalmas perceinkben vagy amikor idő lessz rá akarok majd zongorázni nektek valamit(önmegnyílvánulásképp =))Hogy nem legyen az, hogy négy évet hiába kínlódtam a zeneosztályban.(és a többiek meg nyolc évet jártak és nekem egyvégbe pótolni kellett) Majd valaki juttassa eszembe, légyszi.

Bea

Lelkesedés. Szégyenkezés. Kacagás. Elkeseredettség. Mese...

2010-11-07T15:12:00.000+02:00

Nekem ez új volt eddig, tudom hogy a „színisek mindig meg vannak hívva” ezekre a főpróbákra, de én úgy is büszkélkedhetem vele, hogy ez nekem új!

Mikor „kivilágosodott a nagy ajtó” annélkül hogy elkezdődött volna már az előadás úgy éreztem kicsit magam, mintha újra kicsi lennék... Tudom, hogy úgy általában amúgy is mindenki nagyobb nálam, de ez másképp hozta vissza a gyermekkoromat.

Én még nem tartok ott, hogy betéve tudjam az egész színésznek a nevét, így inkább megpróbálom kivágni magam valahogy. Nos: szerintem aki a kisfiút és a kislányt játszotta nagyon illett hozzájuk a szerep, főleg a kislányhoz! 

Gábor... nálam is elérted a hatást mint a többieknél, az én arcomon is átsuhant a mosoly amikor megláttalak, sőt azt hiszem nem hazudok, ha bevallom, hogy kacagtam is(...) Furcsa volt... Először úgy éreztem, hogy nem illik hozzád, aztán meg úgy tűnt, mintha egy másik oldaladat ismerném meg.

Amúgy az előadás első felén úgy éreztem magam mint otthon, mert az én kistesóim, akik már nem is olyan kicsik: 10 és 8 évesek is ugyanezt csinálják itthon, ugyanígy kocolódnak és még mindig fent áll az, hogy az egyik azt akarja csinálni, amit a másik.

Szerintem okosan volt megoldva az álmuk, ami kiteljesedett az előadás végén.

A díszlet meg... elég rideg volt számomra, semmi „meleg” vagy biztonságot nyújtó, a színészek voltak egyedül a színpadon, akik feldobták, úgymond kivirágoztattál azt.

Bevallom... volt egy pont, ahol úntam az előadást. A zenék nagyon tetszettek! A végén amire táncoltatok, az nekem a tavalyi Katalin-bált hozta vissza, amit minden évben megszervezünk cserkészekül a szülőknek, nos mi tavaly arra a számra táncoltunk swinget. Visszatérve- a komikum is elég erős volt helyenként... A kedvenc részem az előadásból az az volt, amikor a jéghegy elolvadt és mind egy jégdarabkán úsztatok, és az a zene ami ment közben.... Hmmm... Nagyon szép volt, ugyanakkor felkavaró is, én esküszöm majd elsírtam magam...

Tény az, hogy sokat kacagtam! Főleg amikor az Egér kirágta az erdő oldalát is mind mentetek a fény felé és ott összevegyültél a székekkel. Na az betette az ajtót!

Amúgy a komikumra visszatérve, akaratlanul is az előadás vége is ezt idézte az ajtó felborulással.

Doró

Huhhh!

2010-11-06T00:09:00.002+02:00

Szeretve tisztelt Szini Nidzsák!

Be kell vallanom, hogy szereztetek nekem egy nagyon szép estét, hogy úgy mondjam, megmosolyogtattátok a lelkem. Hazajöttem a Livingből és gyorsan felpattantam a blogra, s elolvastam a "kritikáitokat" a mesedarabról. Igazn jól esett. Örülök, hogy írtok ilyesmikről, véleményetek van színházi dolgokról, nem írtok végre butaságokat... Nem kell színházkritikusnak lenni ahhoz, hogy elmondjátok mit gondoltok egy előadásról. Végre nem ennyi egy kritika, hogy tetszett vagy sem, jó volt vagy nem. Patrice Pavis is megirigyelné... (na j,ó ez azért kicsit sok volt). Amúgy egy pont ha megmondjátok ki Patrice Pavis és hogy melyik művére gondoltam az előző mondattal.

Így tovább! Már kezd mozogni az aminek mozognia kell a fejetekben.

Nagy "hajrá"csataüvöltéssel maradok

K.B.Gábor

Főpróbán

2010-11-05T23:03:00.002+02:00

Hát, hol is kezdjem..?(:

Egy olyan előadásnak lettem része, amire talán nem is számítottam. Eleinte furcsa volt a sok gyerekes szó, meg ez a hatalmas ellentét hogy a felnőttek játszanak gyermek szerepet. Egy órára gyermek és mesehős szerepbe bújtak, hogy minket megnevetessenek. Őszintén bevallom, az elején nem tetszett, untam, hogy ennyire akarják játszani a gyereket… Szerencsére a véleményem megváltozott mikor belemelegedett mindegyik színész a szerepébe s kialakult egy igazi álomkép, ezeknek a gyerekeknek az álma. Azok az ajándékok… Néha ámulatba ejtő volt, néha nagyon szórakoztató, hogy annyit harcolnak azokért az ajándékokért. A végére már annyira sikerült bele élnem magam, hogy jött volna hogy beleszóljak én is. Aztán pedig úgy éreztem, hogy na, most miért lett vége?

De rájöttem, hogy az a rejtély, hogy nagyapa hova megy, az a titok már egy másik történet (: .

Kati

mindencsodasjokivansagotbenemteljesito jotunderes eloadas

2010-11-05T19:33:00.000+02:00

No, megírom én is első cikkem. Inkább kritizálni tudok, aztis néha alaptalanul, szakmai tudás nélkül, de én így láttam.

Összben tetszett nekem, nagyokat kacagtam, csak pár apróság volt amit nem tudtam elfogadni. Díszlettel kapcsolatban... nekem sok volt a hideg szín, és furcsáltam, hogy minden olyan vonal... marmint a szék lába vékony, a támlája lapos, átlátszó székek, s volt mindennek egy nagy semmi fekete háttere. Ami gondolom az álmot akarta jelenteni, h végtelen, korlátlan... de én nem így képzelném el. Vicces volt, hogy az állószék ülőkéje alul nem volt festve. Szerettem a jégcsapokat, a térképet.

No volt ez a mindenkívánságot nemteljesító jótündér. Én hatérozottan nemszeretem az olyan darabokat, ami digitális gyerekmese lesz. Ilyen volt a szilvásgombócos darab is. Jóvolt a tündér, ari, csak az a hangeffekt... meg a kigyós szólása, na azse tetszett, marmint amikor 4x hallottam akkor már nem. Imádtam a négy alapszereplőt, olyan kedvesek voltak, Gyöngyike főleg...:x :). Valószínű, az egérfarkas jelenet koreográfiálva volt, de nem jött jól ki. Mármint, nem volt benne az a rendszer, ami lehet a gyerekesség végett van, de lehetett volna mutatósabb is.

A zene, imádom ezeket a zenéket, mindig elgondolkozttnak, s kitudom elemezni, s olyan jó, h jelent ez is valami plusszot nekem. Egyedul az erdős részes kattogast nem bírtam hallgatni, az nagyon nemment oda. S volt egy rész ahol hirtelen egyik zenéből a másik lett átvezetés nélkül.. nemtalat az.

Na meg a humor, az nagyon jó volt. Egyszerű poénok, s mégis jók voltak. Élveztem, a legtőbb poén elsűtése előtt már kacagtam, mert tudtam h mi lesz. Jól jöttek ki ezek.

Szerettem a szereplők feledékenységét, az volt a legjobb humorforrás. Meg az, mikor... „megyek a dolgomraaaa... de nincs dolgom”. Meg Csongi ferfiassaga, mikor nem akarta kovetni a noket, s nem aztmondta, h oke megyek veletek hanem h.. “utannam”! Meg ugyanigy a nok felen a noiesseg. Meg amikor a nagyfeneku cica legyuszott a jeghegyrol:)))) az hatalmas volt!. Ugy sajnaltam a terded Gabor, amikor 3 emberket felvettel a hatadra.

Szep volt, koszonjuk!

Zsombi

Kicsi kedves előadás – nagyranőtt kicsiknek is!

2010-11-05T18:41:00.000+02:00

Nagyon talált Csongira a szerepe.. már a magassága miatt eleve. Néha kivillant a fintorgós Csongor, akin nagyon jókat tudtam nevetni, mint Bencén ugyebár. A legjobb alakítás is a Csongié volt, amikor ránéztem mindig elhittem, hogy ő egy mesebeli kisfiú -aki tényleg szembe akar szállni a Tündérrel, tényleg megakarja kapni az ajándékát - és tényleg gyerek még.A többiekről annyira nem.. vagy talán a Tündérről meg az egérről. A kisegér annyira aranyos volt a farokcsóválással és az őszinte poénjaival, hogy el is nyerte a kedvenc figura díját nálam ebben az előadásban.

A jelmezek nagyon kreaítvak voltak és aranyosak. Az Ikrek ruháit imádtam, de a Tündéré vitt mindent, ötletben legalábbis biztosan. A bagolyjelmez volt a legigazibb.. olyan Doktor Bubós. Bár tudom, hogy nem kéne hasonlítani, mert ez nem az a mese, de önkéntelenül is a hátulgombolós korombeli mesék ugranak be, például a bagoly láttán.

A díszlet volt a másik nagy kedvenc a kinagyított térrel és benne a néhol pici emberkékkel.

Nem tudom, hogy ki volt a zenefelelős, de üzenem neki, hogy talált, süllyedt. Néhány szám után már valahogy éreztem, hogy itt lesz Parov Stelar is. De tényleg! És lett! Nagyon jó helyre volt betéve az a szám – nagyon feldobta a végét. Az egérfarok kiszabadításnál a színészek mozgása nem volt elég pörgős a zenéhez képest, de aranyos kis jelenet volt az is.

Szívesen láttam volna az új figurás fiút, Csabát, hogy lássunk valamit tőle, A hazugon kívül is még.

Ez az előadás igazán gyerekeknek való. Időben is pont megfelelő, poénok is jók, utánozva is van belőlük(a gyerekekből) néhány dolog az Ikrek által és a kerete is érthető.

Nekem nagyon tetszett, szívesen megnézném még egyszer. Sokat kacagtam és szeretnék még ilyen pöpec gyerekelőadásokat látni itt Gyirgyóban.

Válasz a Kati felvetésére

2010-11-03T18:26:00.003+02:00

Fürst Milán Konstantin néven született elszegényedett zsidó kispolgári családban. Apja különc és bohém, költekező figura volt, aki egy délszláv királyi sarj nevét adta fiának. Korai halála után a család nyomorgott, anyjának ő szerzett végül trafikengedélyt. Az író édesanyja1916-os halála előtt csupán fél évvel költözött csak el a Dohány utcai trafik mögötti másfél szobás lakásból. A fiatal Füst Milán ilyen körülmények között szerzett jogi diplomát, és lett felsőkereskedelmi leányiskolai tanár. Így Füst Milán jogász is, tanár is volt. Tanítványai úgy emlékeznek, hogy egész lelkét adta a pedagógiába, órái lelket-értelmet izgatóak, gondolatébresztőek voltak. Érdekes, jelentékeny tanár: ugyanakkor elmélkedéseinek, jellemzéseinek módszerében mindig maradt valami a valóság tényeit, az emberi magatartásokat kifejtő és értelmező jogászi logikából.

Na most az életrajzi adatokat vesd össze a Boldogtalanokkal. Csak ebből a néhány mondatból benne van a darabban sok minden. Füst Milán nem Sci-fi-ket írt...

Itt egy kis ízelítő. Lehet, hogy ezután elolvassátok...

Egy szegényesen berendezett lakásba Húberné érkezik, fiát, Vilmost keresi. A férfi még nincs otthon, helyette az asszony Rózával találkozik, akit – mint mindenki – először cselédnek hisz. Valójában a lány három éve fia élettársa, sőt, közös gyermekük is van, akit vidékre adtak dajkaságba. Róza és Vilmos kapcsolata kusza, érthetetlen, a lány a nélkülözések és a férfi ridegsége dacára is ragaszkodik Vilmoshoz, aki idejét és pénzét már más nőkre költi. Az idős Húberné szállást, pénzt, oltalmat szeretne fiától, mert erősödő süketsége miatt már nem képes dolgozni, és mert lánya, Rózsi – akinél eddig lakott – veri, rosszul bánik vele. Az állapotos Rózát látva azonban elismeri, hogy a lánynak nagyobb szüksége van a pénzre. Az érkező Vilmos nem az elvárható fiúi szeretettel fogadja anyját, akit komédiásnak, szimulánsnak titulál, s esze ágában sincs lakásába befogadni. Vilmos kegyetlen szavai miatt még Róza is megsajnálja az egyébként neki is antipatikus asszonyt. A nő távozása után Róza és Vilmos már-már vérre menő veszekedést folytat le: Róza a férfi szemére hányja életmódját, majdnem megfojtja, de haragos gesztusai ellenére görcsösen kapaszkodik a férfiba. Megtartani mindenáron, vagy, ha ez már lehetetlen, megölni – ez a két út sejlik fel Rózában, s legújabb kétségbeesett tervével még ő sem tudja, melyikre lép rá. Azt tervezi, hogy lakásába fogadja Vilmos új szerelmét, Vilmát, így legalább maga mellett tudhatja a férfit, s az új lány személyében megértő támasza is lesz. Vilmos egykedvűen szemléli az eseményeket, ő képtelen hosszú ideig arra a szenvedélyre, amit pedig a nők csillapíthatatlanul éreznek iránta. Vilma a jóhírét áldozza fel neki: beköltözik harmadiknak a lakásba, s ezzel felvállal egy a közízlés szemében mocskos életközösséget. Pedig a lány nem is biztos szerelmében, csak Róza győzi meg: jó, ha az embernek van valakije, s értelmetlen egy „tisztességes” kapcsolatra várni. Nehezen hihető, hogy valaha Róza, Vilma és Vilmos is egyházi iskolában nevelkedtek. Vilmos kiváló eredménnyel tanult, de anyja pazarlása miatt kénytelen volt abbahagyni. Húbernéről egyre több rossz derül ki: fia és lánya élete is miatta siklott ki, ráadásul süketségét is csak tetteti, elbocsátásainak valódi oka lustasága és lopásai. Mikor fia többek előtt bebizonyítja, hogy anyja szimuláns, Húberné szégyenében öngyilkos lesz. Ő a második, aki Vilmos miatt végzett magával: az első még régen egy szerelmes nő volt. A fertőzetes élettársi viszony egyre kevésbé működik: Vilmos már a két nő mellett is egyre kevesebbet jár haza, pedig mindkét nő terhes. Róza közben elvesztette első gyermekét, akiben leginkább a Vilmossal összekötő utolsó kapocs elvesztését gyászolja. Bármelyik nő számára kiút lehetne a szomszéd hentes házassági ajánlata: akár Vilmát, akár Rózát elvenné. A két nő azonban képtelen kiszabadulni a végzetes hálóból. Róza megkéri Vilmát, lője le Vilmost. A lány azonban inkább magával végez: ő lesz a harmadik áldozat.
"Hogy írtam én a Boldogtalanokat? 1913-ban egy öt- vagy hatsoros hír jelent meg "Az Est" című lapban "Két leány egy legény" címmel. {…} Mikor ezt elolvastam, arra gondoltam, hogy íme, milyen kitűnő drámai anyag ez. {…} Egy siket asszonnyal kezdtem, a nyomdász anyjával … – de mit is részletezzem? El kell olvasni a drámát, akkor majd kiderül, hogy mit csináltam ebből a hat sorból." /Füst Milán/

K.B.Gábor

Egy újabb vélemény…

2010-11-03T15:33:00.003+02:00

Elgondolkodtatott, hogy vajon miért nem szeretnek a fiatalok, legalábra is nagyrésze, olvasni.

A régi világban, amikor még a szüleink voltak gyerekek az élet sokkal lassúbb volt, sokkal stressz mentesebb. Nekik sosem volt lehetőségük akkoriban naphosszat ülni a számítógép előtt, vagy a TV-t bámulni egész nap, ahol azt se tudják mit nézzenek akkora a választék. Nekik a barátokkal töltött időn kívül az olvasás volt a szórakozás, az az elfoglaltság, amelyben kiélhették a képzelőerőjüket.

A mai fiatalok már sokkal másabb világban élnek, és csak kevesen mondhatják el magukról, hogy bármit szívesen kiolvasnak vagy, hogy egyáltalán szeretnek olvasni. A mi generéciónk sajnos (nem tudom mennyire sajnos, egy részben nagyon, másrészben fejlődni kell) túl gyors világban él, mi más ritmust kell felvegyünk, több a tennivaló, több mindenre kell odafigyelni, többet várnak el tőlünk. A mai fiatal ha házi olvasmányt kap, leghamarabb felböngészi az internetten és elolvassa a tartalmát, hogy ne kelljen ezzel tölteni az időt, neki se ideje, s mire jutna addigra se kedve… személy szerint én is így vagyok…

Ebből kiindulva, csupa jószándékkal, csak halkan, tanácsolom , hogyha hosszabb olvasmányt kérnek tőlünk érdemes volna bemutatni előtte azt, nagyvonalakban a cselekményét, a lényegét, hogy miért lényeges ez a mű számunkra és talán nem szükség kérni, hisz ezek után már a lényeg megvan, de ha már ilyen futó világban élünk ennek is legyen 21. századi ritmusa (:

Kati

Livingprogram novemberre

2010-11-02T17:47:00.000+02:00

November 2. 15óra Társasjaték délután

November 3.

November 4. 16óra Filmklub, 17óra Nyilvános főpróba Figura (Nagy Bandó András darabja alapján, A titok)

November 5. 17óra Salamon Ernő irodalmi kör, 20óra Raggae est, kongán játszik Molnár Attila

November 6. 19óra Stúdió terem Jevgenyij Griskovec – Tél c. előadás, 21óraKaraoke

November 7.

November 8.

November 9.

November 10. 18óra Gitároktatás gyerekeknek Antal Szabolcsal

November 11. 16óra Filmklub

November 12. 20óra Gitárest Baricz Gergely, teázás.

November 13. Tali szülinapi party (zártkörű)

November 14.

November 15.

November 16 15óra Társasjáték délután. 18óra Milyen volt Afrika? Csibi Márti

kiselőadása

November 17.

November 18. 16óra Filmklub

November 19. 17óra Salamon Ernő irodalmi kör, 20óra Forraltboros este (napsugár az

esőben) gitár koncerttel egybekötve

November 20. 20óra Mese a 20-as évekről és a 20-as éek legjobb zenéi (tematikus est)

November 21.

November 22. 19óra Kedvenc idézetek gyüjtése

November 23. 16óra Nyilvános teadélután a Figura színészeivel

November 24. 18óra Gitároktatás gyerekeknek

November 25. 16óra Filmklub

November 26. 20óra Molnár Attila és Németh Abigél koncertje

November 27. 21óra Dj Popular az úri közönség táncol

November 28.

November 29.

November 30. 15óra Társasjáték délután. 19óra Divat nap

Amit a gyerekek a szerelemről gondolnak

2010-11-01T18:23:00.001+02:00

"Amikor szerelmes vagy,a szempillád fel-le ugrál, s kis csillagok keringenek körülötted."

"Én tudom, hogy a nővérem szerelmes belém, mert mindig nekem adja a ruháit és vezs magának másikat."

"A szerelem, mikor azt mondod a srácnak, hogy jó a pólója és ő minidg azt hordja utána."

"A szerelem, ha valaki megbánt Téged, de Te nem kiabálsz vele, mert tudod, hogy neki rosszul esne."

"A szerelem az, amikor elmész enni valakivel, és a sültkrumplid nagyobb részét neki adod, és Te nem kérsz az övéből."

"A szerelem az, ha egy lány parfümöt fúj magára, a fiú pedig arcszeszt, aztán találkoznak és szagolgatják egymást."

"A szerelem az, ha anya csinál kávét az apunak és mielőtt odaadja neki, megkóstolja, hogy jó-e az íze."

"A szerelem olyan dolog, hogy egymás mellett ültök egy kávéházban és fogjátok egymás kezét. Különben szemben ülnétek."

"Amikor nagyinak begyulladtak az izületei, nem tudott már előrehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most mindig a nagypapa festi a nagyi körmeit, pedig neki is izületgyulladása van. Ez a szeretet."
Rebeka - 8 éves

"Amikor szeret valaki, akkor máshogy mondja ki a neved. Valahol érzed, hogy az ő szájában biztonságban van a neved."
Zsolti - 4 éves

"A szeretet az, amikor egy lány bekölnizi magát, a fiú pedig borotválkozó arcszesszel bekeni magát, aztán elindulnak, hogy szagolgassák egymást."
Karesz - 5 éves

"A szeretet az, amikor az étteremben odaadod másnak a sült krumplidat, anélkül, hogy te kérnél az övéből."
Kriszti - 6 éves

"Szeretet az, ami megnevettet, amikor fáradt vagy."
Teri - 4 éves

"A szeretet az, amikor anyu kávét főz apának, de belekortyol mielőtt odaadná neki, csak a biztonság kedvéért, hogy ellenőrizze, hogy biztosan finom-e."
Dani - 7 éves

"A szeretet az, amikor két ember állandóan csókolózik. Amikor pedig már belefáradtak a csókolózásba, még akkor is együtt akarnak maradni és beszélgetnek. Apa és anya ilyenek. Szerintem gusztustalan, amikor csókolóznak."
Emília - 8 éves

"A szeretet az, ami Karácsonykor a szobában van. Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor lehet meghallani."
Robi - 7 éves

"Ha jobban szeretnél szeretni, akkor egy olyan baráttal kezd, akit utálsz."
Nikolett - 6 éves

"A szeretet az, amikor elmondod egy fiúnak, hogy tetszik neked az inge, erre ő ezután minden nap csak azt hordja majd."
Nóri - 7 éves

"A szeretet olyan, mint amikor egy kicsi öreg néni és egy kicsi öreg bácsi még mindig barátok, még azután is, miután jól megismerték egymást."
Tomi - 6 éves

"A zongoravizsgámon egyedül voltam a színpadon és nagyon féltem. Odanéztem a közönségre, és apu ott mosolygott és integetett. Csak ő mosolygott. Ezután már nem féltem."
Csilla - 8 éves

"A mamim jobban szeret engem mindenkinél. Senki más nem ad nekem esti puszit mielőtt elalszom."
Klári - 6 éves

"A szeretet az, amikor anyu a legfinomabb csirkehúst odaadja apunak."
Eszter - 5 éves

"A szeretet az, amikor apa izzadt és büdös, de anya akkor is azt mondja neki, hogy sokkal helyesebb, mint Robert Redford."
Krisztián - 7 éves

"A szeretet az, amikor a kutyusom megnyalja az arcom akkor is, ha egész nap nem foglalkoztam vele."
Marika- 4 éves

”Tudom, hogy a nővérem szeret engem. Onnan tudom, mert nekem adja az összes régi ruháját, és emiatt neki el kell mennie, majd újakat venni.”
Laura - 4 éves

"Amikor szeretsz valakit, akkor sokat pislogsz, és apró csillagocskák jönnek ki belőled."
Judit - 7 éves

"A szeretet az, amikor anyu látja aput a mosdóban és szerinte apu nem is gusztustalan."
Márk - 6 éves

"Ha nem gondolod komolyan, akkor nem is kéne kimondanod, hogy szeretlek. De ha komolyan gondolod, akkor szerintem sokszor ki kell mondani. Az emberek hamar elfelejtik."
Júlia - 8 éves

forrás: http://www.hotdog.hu/doksi/doksi.hot?id=55614

Ide-oda pillantás Ági szemével

2010-10-31T20:54:00.000+02:00

Én még az általánosban is akartam volna színdarabokat betanulni és előadni.. a közönség elé kiállás a zenélés miatt nem jelentett akadályt, ám, akkor nem volt erre lehetőség és igazából idő se nagyon. Aztán feljöttem a Salamonba és tudtam ,hogy én szinire fogok járni ha időm nem lesz rá, akkor is! Összejött. Elmentem az első próbára, vagy.. nevezzük inkább meghallgatásnak, ééés jól éreztem magam. Aztán eltelt néhány hét és már otthon éreztem magam, vártam a szinit ,megszerettem a társaságot és kóstolgattam Gábor munkamódszerét is.

Szép lassan rá is éreztem a dolgokra és aztán kezdett zavarni, amikor lötyögés volt és láttam, hogy mindenki szereti a szinit, de mégsem áll úgy oda, ahogy kellene. Éppen ezért örülök idén ennek a pontrendszeresdinek. Nem gondoltam, hogy Gábor tényleg kirak, ha nem lesz meg, mert.. nem álltunk/állunk úgy pontokkal, hogy könnyűszerrel kitudjuk gyűjteni az ötvenet. Aztán rájöttünk, hogy idén valami egészséges munkamorál kialakítását próbálja megcélozni Kolozsi úr, amihez nem kisujj kell, hanem összeszorított fogak, valódi hozzáállás és, hogy munkával tudjuk kifejezni, hogy tényleg érdekel és szeretjük. Nagyon várom már a november végét! :)

Térjünk vissza tavalyra.. Nekem nagyon sokat jelentett akkor is a csapat. Szerettem a Pesti mese ötletét és imádtam a szerepemet. Sajnálom az ODIF-os szereplést. Én akkor, ott a takarásban abszolút nem éreztem nyúzottnak, és nem értettem a közönséget, hogy miért nem veszik az adást.

Remélem, tényleg nagyon remélem, hogy a következő az egy oltárian ütős előadás lesz és megmutatjuk, hogy tudunk mi jobbat is. Hajrá gyerekek, gyerünk Maszkító!

Egy vélemény…

2010-10-30T17:45:00.000+03:00

Gondolom ha már eljöttél színjátszó körre a Maszkítóhoz, van valami célod is amit szívesen elérnél ennek segítségével. Ha más nem is, bár az, hogy rájöjj ez neked való-e…

Mindenkinek megvan az esélye, hogy kirobbanjon és megmutassa mire is képes itt. Van aki több van aki kevesebb tehetséggel. Van akiből tényleg nem lehet színészt faragni, van aki egyből berobban a hazugságok világába, s van akinek idő kell kibontakozni, hogy rájöjjön ő is és a körülötte levők is, hogy van amivel elkápráztassa a közönséget.

Ha engem kérdeztek, az ember olyat ne csináljon amit nem szeret. Én nem is tudom az csinálni amit nem szeretek.

8. osztály közepén eljött hozzánk egy lány, aki dráma szakon jár, és be akarta mutatni az iskolát ahova lehetett pont abban az évben felvételizni. Mivel, hogy oda csak minden második évben lehet és mi pont ebbe estünk bele. Rettenetesen tetszett minden ahogy bemutatta, ahogy elmesélte, hogyan működnek a dolgok. Kifejezetten tökéletes lett volna nekem ez az osztály, mert a színészetet, az álcázást, hazudozást nem tudom megunni, és ráadásul nem szeretek tanulni, pontosabban nem szeretem megtanulni azt ami nem érdekel. Sajnos nem sikerült, hogy oda menjek, mert a szüleim nem engedtek ki a városból csak iskola miatt. És ráadásul édesanyám olyat mondott nekem a színészetről amit soha nem felejtek el… Így tehát idejutottam, és rátaláltam a Maszkítóra aminek nagyon örülök, mert itt megpróbálhatom, hogy kár volt-e kihagyni ezt a lehetőséget, vagy tényleg nem nekem való ez.

Mikor hallottam, hogy a Figura egyik színésze segít nekünk, csodálkoztam, hogy miért pazarolja az idejét ennyi bolond kamaszra, akik nagy része azt se tudja mit akar az élettől, bár mégis jól esett. Gábor, mára már kijavította hibás elgondolásaim, és rájöttem, hogy a dolgok nem mennek olyan könnyen. A szabály amit behozott, jónak tartom, mert itt tényleg megmutatkozik, hogy ki akar további sikereket elérni a színpadon és ki képes is rá, hogy harcoljon ezért. Talán kicsit több időt is hagyhatna, mert lehet, hogy van akinek tényleg ott pislákol a tehetség csak még nem találta meg azt amivel lángra is lobbanthatja.

Szerintem büszkék lehetünk és szerencsésnek érezhetjük magunk amiért akadt egy ilyen jólelkű színész aki foglalkozik velünk.

Gáspár Katalin

Ágnes véleménye

2010-10-27T19:56:00.001+03:00

Írjak a Boldogtalanokról? Jó.

Nem verekedte be magát a kedvenc olvasmányaim közé.

Nem volt nagy durr a cselekménye és a szereplőknek is csak a megtörtsége és megfáradtsága volt figyelemreméltó.. de aztán már az is unalmassá vált.

Róza karaktere tetszett,mert egy életrevaló fehérnép volt és próbált büszke nő maradni,amit boldogtalansága kettétört benne.

Rózsi,aki folyamatosan csak menekült önmaga elől,aki csak kereste a kifogásokat,hogy mi nem jó neki,közben meg fogalma sem volt,hogy mi kellene,hogy mire lenne szüksége.

Húbert egyenesen utáltam,bár lényegében ő bonyolította az egész történetet.A hetykesége és a felszínessége,ami mögé rejtőzni próbált,nagyon könnyen lebontható róla,hiszen őbenne mutatkozik legjobban az értelmetlen dolgokba való menekvés a saját magával való szembenézés ellen.

Ennyi ...

„Ratatatatatatatata”

2010-10-25T22:00:00.002+03:00

Hétvégén alkalmam nyílt életemben először operettre menni. Mást vártam- mást kaptam. Valahogy sokkal szárazabbnak képzeltem el, és hogy csak áriáznak benne. Az a része megvolt most is, csak sokkal több jött át, mint amire számítottam!

Kezdve az elejétől, ami szerintem nagyon vagányul volt megoldva! Volt egy átlátszó függony, amit néha átvilágítottak- a többi statiszta állt hátul- és egy vagány kissé mesebeli hatást adott az egésznek, aztán felrebbent és már nem lehetett visszatáncolni, a műsor kellős közepében találta magát az ember. A kavalkádban, a sok régi szép ruha közt, a boldog és egyben fájdalmas hangulatban, ami nem tört egyből a felszínre, csak idővel bontakozott ki.

Persze nehezítette az egészet az, hogy románul volt, de a lényeget mindenki megértette.

Egy ideig azt figyeltem, hogy milyen a színészek arca, a mimikájuk, bizonyos helyzetekben jól csinálják-e, és sikerölt felfedeznem pár bakit, pl. a tánc közbe az egyik táncosnő majdnem felborította a széket a lábával. Aztán nem bírtam egy idő után így nézni az előadást, végül is saját akaratomon kívül magával ragadott a hév és majdhogynem tátott szájjal néztem.

Az a jelenet pl nagyon tetszett amikor Edvin és Szilvia „reménytelen szerelmük”-ről énekeltek, „vitáztak”. Szilvia belátta, hogy a társadalmi különbségek miatt egy gróffal nem lenne boldog jövője, bármennyire is szeretik egymást és bármennyire összeillenek nem TUD működni. Az a rcmimikájuk és a mozdulataik is végig olyanok voltak, hogy teljesen átjött a közönségnek, végül is olyan szívszaggató volt és a hatást elérte, persze szerintem ezeket a jeleneteket az egyik legnehezebb dolog eljátszani, mert- végül is attól függ, hogy a színészek mennyire ismerik egymást- de egy szerelmes jelenet eljátszása szerintem nem semmi. Szerepelni könnyű, átérezni már kevésbé, főleg ha csókolózniuk is kell, de szerintem sokkal hatásosabb, ha nem „csattognak” olyan gyakran a csókok!

Amikor megjelent Dancs Annamari... Hát... Nincs bajom magával a nővel, de egy ponton nem tudtam eldönteni, hogy a szerepét túljáttsza vagy akit játszik az tényleg ennyire nem a földön jár, ennyire hisztis, elkényeztetett és szeleburdi. Minden esetre illett hozzá és nem úgy tűnt, mint aki túljátssza.

A színdarab fénypontja szerintem a sebesült katona volt! Hát az valami isteni! Nagyon vicces volt! Akit nem érdekelte az előadás az is megjegyezte azt, hoyg Ratatatatatata.

Nos ez a katona, akárháynszor bejött a háborús élményeit mesélte el, először kérték rá, aztán már akkor is mondta, amikor nem kellett! Ő csak annyit mesélt el, hogy jött az ellenség és csak annyit lehetett hallani, hogy „ratatatatatatata ratatatatataa” és egyre jobban bevadult, mindig le kellett állítsák. És nem volt elcsépelt az egész, vicces volt! Nem vitték túlzásba. Akárhányszor megjelent színen azt vártuk, hogy mikor kezdi el megint mesélni.

A táncok se voltak semmit, abból... a végén tetszett nekem a legjobban amikor megoldódtak a bonyodalmak és már oylan jobb volt a hangulat is. Aztán mikor bevonultak a katonák és csillogó repülő valamiket lőttek rájuk és azok olyan szépen lassan estek le, pörögtek... olyan szép volt!

Kissé tényleg megúntuk már a végére, az pl. fárasztó volt mikor majdnem mind külön búcsúztak tánccal, de kellemes élményekkel távoztunk. S még mai napig emlegetjük azt, hogy : „Ratatatatatatata”!

Doró

Egy kis kacagnivaló a jobb kedvhez

2010-10-25T20:58:00.002+03:00

Annak aki szereti ezt a fajta humort:

K.B.Gábor

Visszapillanto

2010-10-25T18:36:00.000+03:00

Szoval, miutan megkaptuk az osszetartos csapatos dicseretunket, batran megkerlek, segitsetek:) Az lenne, hogy irogassatok egyegy gondolatot, v akar tobbet is, hogy ugy rakodjon ossze a visszapillantos cikk, hogy mindenki legyen benne. Marmint, hogy ne csak egy nezopontbol.
Arrol kell irni, hogy a multev. Az elmult tanev, micsinaltunk, hol csinaltunk, miert csnaltunk, mennyit csnaltunk, mennyit buntettek meg azert...:) Ezt a napokba kerlek, mert a heten ossze kell rakjam. Aki abban is akar segiteni nagyon nagyon nagyon orulnek neki!

Koszi, hajra!

Kulissza csütörtök

2010-10-22T19:54:00.001+03:00

Elloptam Huni cikkcímét:)
Arra kékek mindenkit, aki résztvett ezen a beavatáson, és mostmár tudja, hogy pl hogyan adják ki a bábok a bábszínházban a hangot, azok írjak le IDE hozzászólásként, hogy miket is tanultunk. Majd összegzem, hogy úgy legyen meg egyben. Lássák a többiek is, s lássuk mi is! kőőszi, értékeli majd Gábor!
tehát, 1: mi van amúgy egy színházban, 2: mit tud a Figura színháza!

Kulissza csütörtök

2010-10-22T19:01:00.001+03:00

Hol is kezdjem. Az egész próba ott kezdődött, hogy kiderült elmarad a próba. Gondolom senki nem örült neki de szerencsére Gábornak az üzenete a „Társalgó” részen hamar megoldotta problémát. ”Akkor megtartom en ha jó úgy nektek...” Milyen dolog még szép hogy jó örültünk is neki kivéve persze akik nem tudtak jönni de remélem hogy Bukarest és az opera pótolta ezt a hiányzó űrt nekik is valahogy. Na de mit csináltunk mi ? Nem opera, nem is kemény munka a stúdió hűvösen ölelő karjaiban. „Kulissza csütörtök, irány a nagyszínpad” mi meg csak néztünk hogy mi van. Kezdetnek megcsodálhattuk a közelgő előadás kicsinek nem mondható díszletét, majd rövid bámészkodás után Gábor a könnyűnek nem mondható feladattal nézett szembe és megpróbálta valami értelmessel kitölteni a fejünkben azt a sok űrt. Hogy hívják ezt, mi a neve annak, mire jó ez és az, kik és mikor tervezték hol van hol nincs mi ez és mi az. Szóval röviden egy nagy adag érdekesség amit csak tudni lehet. Mi a híd s a zsinórpadlás hogy néz ki egy vasfüggöny na meg persze a színházban dolgozók. (feledhetetlen, van 2 csoport vagyis 2 nagy azon belül még 2 tehát 4 és akkor.. ’”+’=)+”’!+%”!+%”!/!””’%+%’+!’”=/”%’()/ NA kezdjük újra!!! Volt ugyan hogy bambultunk kicsit de azért mégiscsak követük a jobbról balról érkező szálakat amik végül összefutva alkották a „Teljes képet”. Persze itt még nem ért véget. Miután tisztábban láttuk mitől egyedi miben jó vagy miben rossz a mi kis színházunk kezdve a remek kis akusztikájától a kevésbé remek színekig és padlóig, mentünk tovább. Beléptünk a színház „zsebébe” is (ugye milyen jó volt :P ) habár az a bizonyos zseb nem volt valami kicsi azért Gábor megnyugtatott hogy van ennél 10-szer nagyobb is de hát ez van itt ez is megfelel . De a kulisszákba való betekintésünk itt nem ért még véget szerencsére volt még bőven néznivaló. Irány a padlás azon a remek kis lépcsőn ami kicsit olyan volt mintha létra lenne de kit zavar, haladtunk a lépcsők fogytak felértünk padlásra és felülről is megcsodálhattuk a színpadot és hogy mi mindent lehet csinálni ott fent. Majd irány le és a klasszikus „Ági én félek a sötétben” › BIG HUG (Pánty kellet menni Bukarestbe nem vagy itt de Ágival is beérem ) Miután leküzdöttük magunkat a lépcsőkön mentünk is tovább. Elértünk egy számomra emlékezetes helyre ami tulajdonképpen nem is hely és nem is az volt emlékezetes hanem a megtett út. Tavaly kollokviumon ismerkedtem meg ezzel a bizonyos úttal sőt nem is csak egy út ez maga AZ ÚT. Gábor megkért tavaly hogy vigyünk el pár cuccot a tükörterembe ami következő képen néz ki. A living room- ból ki a színpad nézői bejáratán fel 1 kulcs, a színpadra vezető ajtón ki mellette a szekrényben ott még 1 kulcs, ami bevitt egy szobába ahol persze elvettünk még 1 kulcsot. A mellette lévő ajtót nyitottuk ki vele ami után még 1 ajtó amit megint 1 kulcs zárt/nyitott és az volt a tükörterem. Na ez AZ ÚT, csak azt nem tudom mért tértem rá ki… Ja igen tehát ez az a bizonyos emlékezetes hely. Miután ki nosztalgiáztam magam már mentünk is ruhatártól a kelléktárig ahol mindenféle érdekes tárgy gázmaszktól egy király kis Pikacsus ernyő (nem tudom hogy írják a Pikácsut úgyhogy no duma). Ezzel már közeledett a túra vége vissza a kis kedvenc még mindig hűvös karjaival váró Stúdióterembe. Nagyon jól éreztem magam és szerintem nem vagyok egyedül vele :D Na meg persze meg is jegyeztem egy két dolgot. Na de mért van ennyi "idézőjel" ?...

Utóirat. Nem is félek a sötétben.

Barab

Zsoltié

2010-10-07T22:25:00.001+03:00

Fesztiváál: nekem ez a dancemovement theater fesztivál egy kis plakátolással kezdődött, majd kaptam egy meghívót és megkezdődött a fesztiválozás. (Mivel nem vagyok salis így az a baj mindenről lemaradok.) . Ahogy bementem a színházba mindenhol mozgolódás volt, a jegypénztárnál sor, a livingbe teltház és minden élt, mozgott, a nézők az előtérbe várakoztak a kezdésre, közben jót pletykáltak egymás közt. Aztán meg volt az első köszöntjük nézőinket…meg polgármester úr beszéde…. és felgördült a függöny, elindult a

Játszótér

A fesztiválos előadások közül egyik legjobban tetszett előadás, mert könnyen érthető, mókás és elgondolkodtató egyaránt. A gyerekkor játszóteres mókázásaitól a gyerekcsínyig (Ha a láncfűrészes jelenet annak számit:P) minden nagyon jól fel volt dolgozva, aztán a kórházi köpenyekbe bújt elmebetegek és a nem száz százalékos ápolók is nagyon érdekesek voltak. Egész végig pörgött az előadás jó volt a zene a csend és a színészek tele voltak energiával. Aztán jött ági és a virág osztás:P

A Luv ról lemaradtam, mert otthon rokkozott már türelmetlenségében a sok házi, meg tanulnivaló…

A következő nap jött a Hardcor Machine, amely hát nagyon jól feldolgozott darabocska, a sötétségben hirtelen felvillanó elemlámpa fényénél különböző jelenetek láthatóak, arc mimikák, érthetetlen jelenetek én meg hol feszülten, hol ledöbbenve figyelem az előadást és olykor alig tudtam visszatartani a röhögést. Jah és nekem már fájtak a végefele azok a lábkitörős mozdulatok, meg az ilyen depis mozdulatok, de ettől eltekintve… jah és csíkos póló, csinos póló, mindenhol csíkos póló, amit csak Ági hallott… nagyon szuper volt.

A Bozsik előadásban sok minden tetszett és a végén döbbentem le, hogy a csávó tényleg vak volt. na de ettől eltekintve tetszett a barna nő alakítása és ahogyan a mikrofonnál a színészek magukról beszéltek…

Tehát a dance movement theater fesztivál több olyan színpadi előadást mutatott be, amely azt tudatta, hogy a tánccal, mozgással ugyanúgy megértetheti a színész magát, mint a prózával, énekkel…

Zsolti

Pántié

2010-10-07T15:09:00.000+03:00

Úgy érzem most rajtam a sor. Itt az ideje, hogy én is debutáljak a cikkírók között.

Az első napon igazából visszatért a kollokvium feelingem, amikor beléptem a színházba. A színház ismét megtelt élettel, sok színházkedvelő fiatal és idős egyaránt volt kíváncsi a fesztiválra. Többek között engem is lázba hozott a fesztivál, ez volt életem első mozgásszínház fesztiválja, nem tudtam, mire számíthatok, de szinte biztos voltam benne, hogy ezek az előadások nem merülnek mély feledésbe számomra.

Az első nap, első előadása a Bozsik Yvette –Játszótér, a Figura Színház által előadott mű, jó beharangozónak minősült. Az előadás nagyon bejött, improvizációs gyakorlatok és összehangolt koreográfia segítségével valósult meg, ami nagyon tetszett, ugyanakkor több témára épült, melyek külön-külön összefüggésbe kerültek.

A második előadás, egy performansz előadás volt. Hát mit mondhatnék simán lesokkolt. Egy vetítés, ami máris elgondolkodtat az elején, majd egy srác megjelenik, és hát hoz magával egy egész világot. Először azt hinné az ember, hogy játszik, mint bárki más majd rádöbbensz, hogy ő saját magát, fájdalmát, emlékeit, egész érzelmi világát vetíti elénk. Egy összetett performansz jellemezte az előadást. A „diss” és a „love story”a 2 összetevő. Az idea of „diss” performansz átjött miután megértettem mire is vonatkozik, majd a „Luvstory”is hasonlóan, és nem hagy nyugodni, hogy mi mit jelent és hát még rágódni fogok ezeken. Rájöttem már, hogy minél jobban azonosulsz és szembesülsz ezekkel a performanszokkal, annál többet értesz meg az előadásból (persze ez csak személyes vélemény). Simán kimondhatom, hogy ez az előadás hagyta bennem a legnagyobb nyomot és egyben ez volt a kedvencem is. Remélem, még látok hasonlókat.

Következő nap első előadás: Brecht-the hardcore machine, hát a neve is magáért beszél. Végül is tetszett, kicsit fura volt mindenki számára, de hát az előadás a testként létezésen alapszik, amit bőven tükröz az előadás.

Majd ismét egy Bozsik Yvette előadást láthattunk, ezúttal a saját társulata adta elő. Ismét a koreográfia, tánc és tervezett improvizáció felső foka tűnik fel, ötvözve humorral és mondanivalóval.

A társulat egy nem mindennapi csapatból áll, látszik, ahogyan dolgoznak együtt. Nagyon változatos, különböző embertípusokból áll (látszólag), mégis a színpadon teljes összhangban vannak. Szintén egy nagyon tetszetős előadás volt.

Elérkezett a szombat. Itt az első előadás, A Karc ,a második helyen áll a saját ranglistámon a „török” előadása után. Ebben az előadásban főleg a humor játszott nagy szerepet, amit már lassan hiányoltam volna a fesztiválból. Az volt benne a legjobb, hogy szórakoztató és érdekes volt, egyetlen percét sem untam.

Na és elérkeztem a Yerma című előadáshoz. Amit ebben leginkább értékeltem az a koreográfia és a ritmus. A színdarab maga nem tetszett, a története sablonos, monoton, össze van keverve pár dolog, ami nem igazán találó szerintem, szereplők is monoton karaktereket alakítanak. A szereplőknek viszont elismerésem a sok munkáért, biztosan sokat dolgoztak. Véleményem szerint ezt az erőfeszítést egy jobb színdarabba is fektethették volna.

Vasárnap, elsőként az Ékezet. Ezzel az előadással az volt a bajom, hogy a mondanivaló nem jött át. A tánc kifejezőbb volt, mint a két fiatal „életbölcsességei”. Kicsit hiányoltam azt, hogy nem tudták jobban megértetni a lényeget. Viszont a tánc sokkal közelebb juttatott a megértéséhez, mint a szavak.

Aztán jött a díjkiosztó: Congratulation Kőmíves Csongor. :D

Végül, de nem utolsó sorban A soha vissza nem térő c. előadás. Ami szintén nagyon szórakoztató volt. Kicsit úgy érzem túlzásba, vitték a megcsalás folyamatának lejátszását.

Ebben az előadásban nagyon kedveltem a poénokat és az elhangzott, kreált dalokat.

Összességében a fesztivál nagyon jó volt, nekem legalábbis nagyon tetszett. Várom már a következő fesztivált vagy előadást.

Pánti

Melijé

2010-10-05T20:00:00.003+03:00

Velemeny ekezetek nelkul…

( csak is azert mert nem most akarok megtanulni ekezetekkel irni:D)

4 napi kemeny elfoglaltsag. Nem is akarmilyen elfoglaltsag hanem eloadas eloadas hatan koncert koncert utan, buli hajnalig. Ha senkit nem zavar en csak par dolgot emelnek ki… azokat a programokat amelyek valamit kivaltottak. Boldogsagot, duhot, tehetetlenseget, tanacstalansagot, turelmetlenseget, felhaborodast, amulatot, jo kedvet es meg folytathatnam a sort nagyon nagyon sok jelzovel.

Node a lenyeg:D kezdenem eloszor is a torokkel… a torok pasassal… azzal az emberrel aki talan a ’leg nemtudom micsoda tortenik a szemem elott erzest’ valtotta ki belolem. Ultem es neztem. Neztem de semmit nem ertettem pedig asztan igazan koncentraltam, hogy felfogjam mit is csinal. Talan ez volt a baj… a tulzott koncentracio… lehet h tulsagosan meg akartam ertni ot, minduntalan a magyarazatot kerestem, a lenyeget akartam felfogni. Lehet hogy egyszeruen csak hagynom kelett volna hogy azt lassam ami elottem van, azt gondolyam amit epp erzek… bevallom mai napig nem tudtam letisztazni hogy mi is tortent akkor abban a teremben, egyszeruen csak erzem hogy felkavart. Valami elkepeszto volt amit csinalt. Szerettem mert nem a szabalyok iranyitottak az eloadast… eloadast?? Miket beszelek… nemhiszem hogy nevezhetnem en ezt eloadasnak. Nem kelett felnem hogy kit zavarok meg a mocorgasommal, hogy ki nem lat tolem ha fenebb emelem a fejemet, oda allhattam ahova csak akartam, oda ulhettem ahova a kicsi szivem kivanta. Mar ez a teny tetszetos volt. Arrol nem is beszelve hogy a szinesz milyen kozvetlen volt. A kozonseg kozott jarkalt, neha neha megpihent, majd folytatta tovabb. Szinte nem is volt eloadas ize, mintha az egesz spontan jott volna neki, semmi elozetes szovegtanulas semmi begyakorolt mozdulat. Imadtam. A vicces az latjatoke… hogy nemtudom hogy mit imadtam. Nemtudom mert … mert… mert meg nemertem. De megfogott. Magaval ragadott es vitt. Es meg mostis visz. Ha egyszer megertem akkor is fog vinni es biztos vagyok benne, hogy en meg akarok ilyen jeleggu eloadast latni vagy akar reszt venni benne.

Kovetkezo pontkent a tunder ground koncertet ragadnam ki. Eleinte tortem a fejem hogy pazarolyame ra az idomet vagy sem? Asztan megis ugy dontottem : ’tetszit az egyuttes neve… egye fene, megnezem’. Hat hatarozottan jol tettem hogy megneztem! Meg buliztunk is. Szimpatikusak voltak az egyuttes tagjai mert furcsak voltak) naa nemtudom hogy mondjam… olyan ’allok a szinpadon es azt csinalom amit szeretek es elvezem amit szeretek es nemerdekel hogy mas mit mond de en szeretem es kesz’ erzes sugarzott belolluk. Es vegre megelhettem azt is hogy bulizhattam a gyergyoi Muvelodesi haz nagyszinpadjan! Szo szerint bulizhattam, szokdoshettem, ordibalhattam, tancolhattam. Mikor mentem haza fele a koncertrol ugy vigyorogtam mint a kisgyerek amikor kap egy joo nagy nyalokat. Milyen ’egy’ nyalokat… egy egesz PUNGA edesseget:D

Tudjatok rajottem, hogy a klasszikus zene az nagyon szep, es nagyon jo, es nagyon kellemes meg minden nagyon dolog… csak eppe ne kelljen 10 percnel tovabb hallgassam. Najo.. meg a 15-ot megbirom, de utanna kesz kaosz. Emberkinzas. Elviselhetetlen. En nem kritizalni akarom a Lajko Felix urat, aki nagyszeru zenesz, es tenyleg minden elismeresem hogy ilyenre kepes… hogy kepes ugy megszolaltatni azt a hegedut hogy a szor felall az ember hatan, es hogy ekkora nagy tehetsege van, de en csak gratulalni tudok hogy ennyi turelme is van ehez a zenehez! Fel ora utann en mar ugy ultem a szekbe, hogy Abigel nezte karfaja marade vagy en idegessegembe lekormolom azt… nade szerencsere mindennek van vege. A dologban a csattano az volt, hogy a koncertet koveto bulinn… Lajko Felix urasag szoba elegyedett velem… vagyis en nem neveznem azt beszelgetesnek.. inkabb csak ilyen… ’vigyorgok a lanynak meg kacsintok egyet neki’ asztan meg ’megkinalom sorrel hatha tetszeni fog neki’ gesztusokat kaptam tole. Sajnos eleve haragudtam ra.. vagyis nem tudtam szimpatikusnak nezni ot a zeneje miatt, ugyhogy nem dijaztam a soret sem… ennel megcsak az volt a jobb amikor a salamat feltekerte a fejere.. mint egy nidzsa es vigyorgott nekem. Ez volt a tetopont.. a punctul culminant… ettol a perctol fogva probaltam minel meszebb kerulni a zenesztol. Szerencsere sikerult….

Eletem leg elretentobb eloadasa az az utolso esti eloadas volt.. a Soha vissza nem tero. Meg most se tudom hogy hova sorolyam… nem mondom a hangszalaim sokat rezegtek eleg magasan… de kerek szemeket is nyitottam amikor ilyen olyan testnedvek csepegeset vagtak egymas fejehez a szineszek a szinpadon. Megasztan… a sarga feny az nemtetszik… valamiert eloadas kozbe sem tetszett… nade hogy pozitiv dolgot is mondjak a diszlet az valami nagyon jo volt, azok a papír cigik… na azok… talan jobb lenne ha mi is olyanokat szivnank) (kevesbe karos) es alapjaban a tortenetebol lehet tanulni. Ez az eloadas is hagyott bennem egy valamilyen nyomot, amde konkret velemenyt nemtudok formalni rola, mert nemtudom hogy a merleg hova billen… a pozitiv fele vagy a negativ iranyba.

Na ugy gondolom hogy kifecsegtem magam, meg tudnek irni… de el se hiszitek hogy az a roman vers hogy kacsingat nekem a laprol… azt mondja’ gyere… gyere… tanuly mar meg… gyere ide azt mondtam! Tanuly meg mert aroman tanarno kinyir!’

Dobriban Melinda

Z (zárójelben)

2010-10-05T17:43:00.002+03:00

Nem kenyerem az írás, mégis valami arra késztet, hogy írjak, mégpedig a 3. Dance.Movement.Theater fesztiválról. Gyergyószetnmiklós négy napig igazi tánc, mozgás, performansz- művészeti nagyváros lett, ez köszönhető a színvonalas fellépőknek, a megtörhetetlen szervező brigádnak, és a színházba bekukkantó lelkes (vagy éppen nem) közönségnek. Én, mint a második kategóriába tartozó (igazából, mégis mindháromban résztvevő) igazi fesztiválozóvá váltam.

Az első nap kezdeti nehézségei után - gondolok itt a reggeli felkelésre, meg az délutánig tartó szaladgálásra- a fesztivál beindult. A Bozsik, Játszótére nyitott (Figura), a rövid megnyitó után, aztán Luv (Çağlar Yiğitoğullari). Itt álljunk is meg egy szóra, mert azt hiszem ez volt a fesztivál egyik legmeghökkentőbb és legnagyobb port kavaró 30 perce. A később már csak „török” néven emlegetett srác, egyszerűen fenomenális performanszot „rittyentett” elénk. Beszélni róla talán néhány kipihent nap után is nehéz lesz.

Aztán máris koncert, meg buli. Mint, minden fesztiválnak a buli, a kibontakozása. Itt az emberek kötetlenül megbeszélhetnek mindent ami csak aznap velük történt. A „török” végre berúghatott és elszívhatott másfél doboz cigit. Mindenki megmutathatta a kifordított énjét. Még Zoli (Tamás István) is leguríthatott néhány sört, így felszabadítva a megmaradt kevés gátlást is. A buli „nemtomhányóráig” tartott, de méretes alkoholmennyiség fogyhatott el.

Második nap már nem csak nekem kezdődött nehézségekkel, hanem mindenkinek aki részt vett az azelőtt esti bulin. A „török” workshopot tartott, a sajtósok jobbra, balra dőlve próbáltak valami okosat kicsikarni magukból, a szervezők a tegnapi fáradalmakat majdnem kipihenve vetették magukat vissza a munkába. A fesztivál minden nap, úgy délután 5-ig szinte halottnak látszott pedig nem volt az. Szebeni Zsuzsa például, virtuális könyvbemutatót tartott a Yourlivingroomban. Hogy Emőke (Bodor Emőke) szavaival éljek, „ nem a bemutató volt virtuális hanem a könyv”. Az érdeklődés, nem volt túl nagy, de aki ott volt az szinte jól is érezte magát.

Aztán újra előadások. Először egy kis Brecht, Urbán Andráséktól, aztán egy kis Újravágás Bozsikéktól. Mindkét előadás csiklandozta a színházi jókedvet. Aztán egy újabb koncert amiről lemaradtam, de később hallottam még a két francia srácot. A koncert után, újra elszabadult a pokol, amit csak úgy hívunk, Livingroom.

Szasza (Vislócki Szabolcs) Egészen jól bírta a cigányos félórát, pedig állítása szerint ő már öreg ehhez. A Leo (Fodor Alain Leonard) laptopja teljesen megtévesztett ez az éjszaka alatt. Amikor bezártuk a bulit a Leo gépe reggel 7 órát mutatott, mire haza értem hajnali 4 lett. Szóval Leo, állítsd be az órád!

A harmadik nap reggel, még nehezebben indult, bár erről nem a Figurás igazgatók maratoni beszélgetése tehetett mert az igazán jó volt, hanem az esti ugrálós balkán zenék. Miközben Györgyi (Fodor Györgyi) nagy erőkkel azon dolgozott, hogy a beszélgetésről egy jó kis cikket hozzon össze, addig mi Katával (Demeter Kata) és Zolival (Tamás István) jobbra balra dőltünk a fáradságtól.

Az esti előadásokról sajna lemaradtam, két dolog miatt is. Az egyik az volt, hogy nem fértem be az elsőre, a másodikat meg már többször is láttam. Az estére azt a becses feladatot kaptam, hogy Lajkót (Lajkó Félix), meg baráti társaságát kalauzoljam. Nos talán ez tehetett arról, hogy másnap reggel, nem tudtam felkelni. Lajkó koncertjét csak kis darabokban láttam, de még így is élménydús volt. Az koncert után készült interjún, szerintem még jövő héten is nevetni fogok. Küb_beat (Kónya Ütő Bence) egészen jónak ígérkező bulija sajnos balhéba fulladt. Ez van ha egy gyergyóinak el akarod magyarázni, hogy itt mindenki csak jó szándékkal bulizni akar. Miután épségben hazaszállítottuk Mateit (Matei Rotaru) a Rubinba (Rubin Panzió) egy újabb, rövid, alvássorozat következett.

A negyedik nap, volt az apokalipszis csúcsa. Megpróbáltunk, most már az internetes újságból is valami pofásat csinálni, kisebb nagyobb sikerrel. Juli (Sántha Júlia) már két nappal is el volt maradva, persze csak cikkek szintjén. A Figura műszakos, (és nemcsak) fiai, lányai egy igazi nagy bográcsban, egy nagy babgulyást pattintottak, sok csülökkel. Azt mind megettük. Este újabb előadások. Döbrei (Döbrei Dénes) számora kellemes előadása egy kicsit helyrerázott, amit Pintér Béláék csak fokozni tudtak. Zseniális. Az utána következő bulit már „aki nézte is 2 évet kapott”. Csak nevekre emlékszem: Hella, „Török”, Györgyi, „A Szemüveges Srác” és „A Másik”.

Másnap alvás délutánig, ebéd a Marosban (Maros Hotel), mindenki felhívása, hogy küldj, majd ezt vagy azt, vagy, hogy éppen mi is történt az este.

Hogy miért is írtam meg ezt a cikket, azt nem tudom, hiszen semmiről nem tudtam érvényben beszélni, és mégis így kavarog minden a fejemben. Aki ott volt látta, tudta, érezte. Aki nem volt ott az, higgye el, hogy nagyon sajnálhatja.

K.B.Gábor (Kolozsi Borsos Gábor)

napló

2010-10-04T22:08:00.002+03:00

Nekem ez a fesztivál aaaz: ,,Ági, te adsz virágot minden előadás végén!" - határozott Gábor-mondattal kezdődött. Meg kaptam figurás pólót is. :D

Aztán máris Játszótér.. hmmhmm, milyen is volt?! Nekem egy kedves előadásként maradt meg. Az őrült jelenetek gyorsan elhessegtették a gyermeki érzéseket belőlem, de ettől csak előjött a ,,mély tartalmakat bemutató előadást látok''-feelingem. Amit aztán követett hatvan percnyi értetlenség, szorongás, könnyekkel küzködés,... hallgatás és zűrzavar és az az érzés, amikor tudod, hogy gondolsz valamit és tudod, hogy valami iszonyú nagy hatással volt rád - jelen esetben ugye a török pasi,.. vagyis az előadása -, de nem tudod, hogy pontosan mi.. hogy mit jelentett nekem az az előadás, azt még most se tudom.Lehet, hogy most meg se kéne értsem vagy nem is tudnám, de lehet, hogy nekem tíz év múlva se fog semmit mondani, mert ... mert nem. Nem tudom. Viszont tény, hogy megvan a hatás, csak még.. csak még zavaros, vagy nem tudom milyen.. olyan.. olyan. (nem is járok filó osztályba...)

Ahhoz képest, hogy az első pénteki előadás első szaváig azt hittem, hogy franciák adják elő, igencsak magyar lett. Arra az előadásra mondtam azt, hogy kicsit fájt. Talán mert nekem kicsit sok volt ez az állatiasság kifejezése; hogy a test legtöbbször az ember állati ösztönei fele hajtotta magát. Amúgy tetszett benne a szőke csaj arca, a magas pasi fogai, hogy a barna csaj milyen szépen festette ki a körmét abban a lehetetlen pózban, meg hogy egy ,,finom" előadásnak tartom, bár sok mindent nem értek belőle. (jajj, lehet, hogy ez a vélemény nagyon nem ilyen kéne legyen, de.. ezeket jön, hogy leírjam.. sorry)

Na és Bozsikék.. ááá.. az az előadás nagyon tetszett. A portugál csávó első mozdulatai már a profizmusra utaltak. Na meg végre láthattam Bozsik előadást. Aztán bejöttek a többiek és olyan szép volt rájuk nézni: a nők ruháinak színe és a bőrkanapé meg a fények olyan hamvas, nyugodt hangulatot árasztottak... legalábbis felém. Meg a humor is.. és ahogy mintha blamálnák magukat, bár.. én inkább a kritikusaik, a nézők véleményének bemutatását véltem felfedezni benne. (talán még filós vagyok???)

A francia pasik koncertjéről annyit, hogy túl fáradt voltam agyilag hozzá, hogy értékelni tudjam az elvont zenéjüket, ami kb. tíz perc után nagyon irritált, így kijöttem... bocsibocsi!

Szombat: a fesztivál legszórakoztatóbb, bár kissé sablonos témájú előadása a KARC volt. Nevettünk és közben pedig észrevettük benne, hogy mennyire igaz, amit bemutatnak. A legjobb benne az volt,hogy nevetni lehetett saját magunkon, meg a mindennapi balga szituációkon, meg elmélyülni a kis világunk sötétebb oldalaira utaló részeknél sötöbö.. de én akkor is ennek az előadásnak adom a first prize-t.

A Yermáról hadd ne kelljen semmit szóljak. Köszi.

Vasárnap: sárga rózsa volt terítéken. Összetömpörödés a szivacson a studióban egy óra hosszat. Jaj, de még azelőtt az az ágyas jelenet az előtérben, ami úgy kettétörte egy kicsit az előadást. Aztán jött a pasi a táncával, a szőke srác a bölcs, ,,én mindent tudok az életről"- tekintetével s ott a homok, s az ágy s a zene. S a vetítés, ami kiemelt az előadásból, hogyha odanéztem.. az kellett oda!

Ééés Kicsi Csongi díjat kapott, jííí.:D gratuuuu.

A soha vissza nem térő. Ejj.. kacagtunk a sok hülyeségen meg az evidens torzításokon, de.. szerintem ha nyomdafestékkel dolgoztak volna se vesztett volna semmit a darab. Én nem tettem volna színpadra ezt a darabot így, de azért.. legalább röhögtünk azon, amin röhögni lehetett. S aztán odaadtam a sárga rózsát a halott nőnek, vagyis virágot vittem a sírra (Zsombi szép metaforája) és ezennel nekem véget ért a fesztivál.

Úgy összességében jó volt (pontjó). Első mozgásfesztiválomnak nagyon megtette. Sok érdekes előadás, sok virág, sok szépszínész, sok gondolat. S akkor most várunk kollokvium! :)

füst..színház..

Huszár Ágnes

Élet a színházban

2010-10-04T14:57:00.001+03:00

Nem mindennapi hétvégét élhettünk meg a Dance Movement Theatre alkalmával azt hiszem. Plakátok a városban mindenütt óriási banner a színház falán sürgés forgás a színházban és akörül. Minden azt sugallta,hogy be kell menni és szét kell nézni mi történik ki mit ad elő .
Az előtér képekkel tele,mind más és más előadás részeiből és emberek mindenfele. Erre a hétvégére végre igazi élet költözött a színházunkba és végre nem csak az ott dolgozóktól és néhány kósza látogatót láthatott mindenki aki arra járt hanem új színeket arcokat és hangokat, életet. Én ugyan sajnos lemaradtam az első nap előadásairól de a többit bár nem sok mindent értettem belőlük nagyon élveztem. Hol pattanásig feszülve hol torokból nevetve figyeltem az eseményeket a színpadon ahol jórészt mindent érdekes mozdulatok és zenék kísértek. Jó poénoktól és érdekes emberektől volt hangos minden. Remek órákat töltöttem ott a fesztivál alkalmával és nagyon örülnék ha gyakrabban lenne ilyen élet a színházban, mert úgy gondolom ez a hétvége senkiben nem tűnik el nyomtalanul ha részt vett rajta.
Talán legközelebb többen is leszünk :D

Barabás Huni

Itt a Blöff is

2010-09-26T12:39:00.001+03:00

http://onlinefilmek.eu5.org/film/543-bloff

Ravasz

2010-09-26T12:34:00.001+03:00

egy

2010-09-23T19:36:00.000+03:00

Szuper próba volt. Már túl vagyunk az első próbánkon, valamint az izomlázon is a lábunkban. A hétfői próba nagyszerű volt, nem volt unalmas és sok érdekes gyakorlatot végeztünk. Mindenki közelebbről megvizsgálhatta a plafont, mindenki kifuthatta magát és mindenki remekül szórakozott. Én úgy láttam, hogy az újak is jól érezték magukat, remélem ezután sem fog ez változni. Minden próbánknak legyen ilyen hangulata. És legközelebb szamurájozzunk!

Gál Csengelle

"Ha újra itt a..."

2010-09-21T16:52:00.002+03:00

A dal szövegével ellentétben nem a nyár van itt hanem a Maszkító (a frissült) ideje. A kezdeti nehézségek- ami minden évben előbukkan- után, a munkára fektessünk nagyobb hangsúlyt. Na meg persze a munka csak jókedvvel, meg alázattal működik igazán, hogy egy kis komolyságról ne is beszéljek. Az idei év teljen a csapatszellem jegyében. Boti is beindúljon, Pánti se legyen görbe, Zsombi se lóbálja a kezét, Ági is hozza a formáját, Réka se szégyeljen semmit, Hunor is mértékkel viccelődjön, Peti is komolyodjon, Linda is koncentráljon, Meli se késsen, Krisztina is pörögjön, Tihi legyen erélyesebb, Csenge szabaduljon fel, Domi legyen ott ezerrel, Huni ne essen vissza, Adél kiabáljon, Zsolt meg húzzon bele, az újaknak meg gyors beilleszkedést kívánok és jó munkát. Ha meg valakit kihagytam akkor valószínűleg az áll a legközelebb a szívemhez. (itt mondjuk legyen egy webes egyezményes jel azaz egy szmájli)

Ilyen kommersz kis videvóal indítanék nektek. Nézzétek el, hogy ilyen csöpögős de igaz nótát találtam.

K.B.Gábor

a pöpec első próbánk

2010-09-21T16:37:00.001+03:00

Na, s akkor tegnap megvolt az első idei igazi szinink :D és a fagyi finom volt, szóval..tetszett, nagyon.

Oda kellett figyelnünk folyton és pörgött az egész. Hogyha az egész évünk ilyen hangulatú lenne, mint a tegnapi

menet, akkor igencsak pöpec lenne ám. :D Kicsit még szokatlan, hogy nem a sárgás fényű díszteremben vagyunk,

hanem a kopott fekete falú st]dióban, deeee... azért szeretjük, és majd megszokjuk :).

Éééés szeretnénk 'házni'..szamuráj, tudjátok! Szeretnénk, ugyeeee? Ami korántsem azt jelenti, hogy hanyagolnánk a vietnámozást...

Jaj és nem mellesleg: ügyes voltál Panty!

Huszár Ágnes

Elkezdődött!

2010-09-21T16:22:00.000+03:00

Nagyon örülünk az új tagoknak, meg akkor is ha cask harman vannak reméljük minél hamarabb megérzik a maszkítos hatásokat és jol fogják érezni magukat köztünk. Ez az első próba egy pozitív élmény volt számomra és remélem mindenki ugyan ezt érzi, alig vártam hogy elkezdjünk dolgozni ez a nyár nem volt hosszú de azért a szini az hiányzott. Erőt és kitartást mindenkinek az új esztendőhöz. Ja és azt kívánom hogy minél többeteknek sikerüljön az 50 pont elérése.

Sok sikert kívánok!

Hideg Domokos

Hát ez ******** jó! próba 20.09.10

2010-09-20T22:58:00.006+03:00

Gyertek kicsi kilencedikesek plakát

2010-09-16T22:43:00.001+03:00

Bogár Eszter Bea búcsúztató

2010-09-16T22:39:00.001+03:00

Bogáár

Eszteeer

éés Beaaa

Szabályzat

2010-09-14T21:08:00.006+03:00

Ééés akkor 6 nap múlva jönnek az új Maszkitósók, akik valójában még csak maszklárvák... de rendelkezésükre - ÉS NEKÜNK IS! - áll 2 hónap, hogy megmutassák mit tudnak. Ha sikerül teljesítenük ezt a küldetést, akkor sor kerül a beavatásra. Arcukra tesszük a maszkot, és még valamit (aminek a neve Mask Kit 0), és csinálunk egy bulit amiben eltöretjük a lábukat - :) - és akkor igazi, vérbeli Maszkitósok lesznek!

Ime a Gábor által megígért 10 pontos szabályzat:

1 hiányzás: -5 pont
10 perces késés: -2 pont (5 percenként + -1 pont)
próbák után Gábor ad + vagy - 5 pontot (Erre Csabi még nincs felhatalmazva, szal amit ő ad, nemér!)
1 blogbejegyzés +1 pont
hiányzó próbaruha -5 pont
-
-
-
-
-

November 29.-éig ki kell gyűjteni az 50 pontot, ahhoz hogy kitörhesd a lábad egy bulin!!!

Maszkitós buli

2010-09-07T21:03:00.000+03:00

No ugye tudja mindenki, hogy péntek este 8 tol picike partyt rendezünk.
:)

2010-09-06T20:30:00.000+03:00

2010-2011

Ez az év... egy új kezdet, és egy új végzet. Egy új lehetőség, hogy ne az utcára dobjuk el a szemetünket, hogy elrakjuk a zakuszkát, hogy elolvassuk a háziolvasmányokat és, hogy új rekordot állíthassunk fel szilvásgombóc evésben.

És, hogy megtanuljunk biciklizni...

és hogy levágassák a hajunk...

és hogy ugrókötelezzünk...

és hogy omegahárom zsirsavas margarint együnk...

és hogy ne essünk el többet buliban,

és hogy ne igyunk több bort a dis...,

és hogy blaabalaa bla.

És hogy ismét még egy évet lenyomjunk együtt, színjátszókként!!!!!!!!

és hogy csokorra köthessük a cipőnket

és hogy...

No, sziasztok! Pár nap és kezdődik a suli, kezdődik a szini. Rájöttem, hogy nem lesz olyan hosszú ez a cikk mint a bevezetője, de sebaj. Arról lenne szó, hogy jövöhéten, azaz az első iskolás hetünk keddjén 4 órától szinis megbeszélés lesz a livingroomban. Mindenki mindenki jöjjön el, van megbeszélnivalónk:)

Kivánok nektek erőt, sok sikert, tanuláshoz, éérettségihez, szinihez s az élezhez!

Ne intalnim!

Ági írta

2010-04-25T21:29:00.003+03:00

Szerelmünk jelenete kimarad a kis székely városkában tartandó színjátszó fesztivál repertoárjából. Sajnos..., bár csak felolvastunk volna egy korabeli naplóból, de az idő szűke miatt ki kellett maradnia ennek a kedves visszaemlékezésnek.

De sebaj... majd időnket fordítjuk Rémes perceink megoldására, a Medikusok próbafolyamatára vagy netántán Üvegcipellőnk tisztogatására.
Kellemes ODIF-ot mindenkinek :)

PESTI Hírlap

2010-04-20T18:49:00.000+03:00

No sziasztok. Az újság készűl, már megvan több mint fele. Ez tudjatok mit jelent? Azt, hogy nagyon jók vagytok! És, hogy kell még pár cikk:) Azaz, olyan 5-6 darab, ugyanolyan hosszúságú.
Szóval ha feltudjátok venni ismét a hangulatot, és újraéled a belém vetett hitetek, hogy lesz újság, akkor legyetekszivesek s írjatok mééééég!

Gábor, légyszi érdeklődd meg az új kollégád, hogy hogyan kell a papirt olyan régivé változtatni. Köszi.

Yourlivingroom2

2010-04-06T15:35:00.000+03:00

http://yourlivingroom.wordpress.com/

Hogyan ettem plakátot és képeket

2010-03-30T22:42:00.002+03:00

vau vau

2010-03-29T22:27:00.003+03:00

kutya.doc :)

Yourlivingroom

2010-03-29T15:10:00.002+03:00

Heti program:
Hétfő: (március 29.)
19 óra:
Maszkító csoport próba

Kedd (március 30.)
20 óra:
Jevgenyij Griskovec – Tél. A Bocsárdi Angi Gabriella Stúdióteremben. Rendezte: Béres László. Játszák: Kolozsi Borsos Gábor, Kőmíes Csongor, Vajda Gyöngyvér.
22 óra:
Rusian party

Szerda (márius 31.)
19 óra:
Danyi Zoltán - Napút a cédrus árnyékában A színházteremben. Rendező-koreográfus: Döbrei Dénes m.v. Látványtervező: Hegyi Csaba m.v. Dramaturg: Dér Daphnisz m.v. Zeneszerző: Rodolphe Bourotte m.v. Játsszák: Boros Mária, Máthé Annamária, Vajda Gyöngyvér, Gazdag Erzsébet, Kolozsi Borsos Gábor, Kőmíves Csongor és Szabó Eduárd
22:00 óra:
Free party

Csütörtök (április 1.)
18 óra:
Jevgenyij Griskovec – Hogyan ettem kutyát (felolvasószínház). Helyszín: Livingroom. Felolvassa a Maszkító csoport.
21 óra:
Maszkító party

...

a NAGY cikkíró maraton

2010-03-20T22:19:00.016+02:00

Figyelem, figyelem! Ezennel kezdetét veszi a NAGY cikkíró maraton, maraton, maraton!
Kb pár napotok van, hogy kiírjátok mindazt, ami bennetek van. Jovőhéten, vagy utánna előadás, arra kell lennie újságnak!
Aki a legtöbb cikket írja, az nyeri meg a maratont. Hogy mit nyer? Hát a maratont! S mit kap nyereményül?
Egy NAGY tábla csokit!!!

Jelenleg így állunk:

név cikkszám

Csengi     4   
Huni     3
 Zsombi     2*   

Ági 1
Kiki 1
Réka 1
Tihi 1

*: én nem versengek, csak ti nyerhettek csokit:)

ODIF

2010-03-16T16:59:00.001+02:00

Kedves Barátaink!

2010 április 30 és május 2 között újra megrendezésre kerül a z ODIF Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Líceum és a Vitéz Lelkek szervezésében.

Elsősorban olyan amatőr csoportok jelentkezését várjuk, akik évek óta rendszeres tevékenységet fejtenek ki.

Kéréseink a következőek:

- A jelentkezést kísérje egy részletesebb bemutatkozás a csoport tevékenységéről.

- A csoport tanári kísérettel érkezzen

- A produkciók hossza ne haladja meg a 20-25 percet

- Legkésőbb április 5-ig adjátok le a jelentkezéseteket ezen az e-mail címen

- Tüntessétek fel a csoport nevét, az iskolát, a helységet, ahonnan jön, a produkció címét, szerzőjét, rendezőjének nevét, az előadás pontos időtartamát. Kérünk egy névsort a résztvevőkről. Az esetleges technikai kéréseteket is igyekszünk teljesíteni a lehetőségeink függvényében.

Terveink szerint április 30-án este kezdenénk és május 2-án reggel fejeznénk be a fesztivált. Részletesebb programot a jelentkezések leadása után kaptok. Szeretnénk,ha a XVII.Odif is élménydús, jó hangulatú együttjátszás lenne.

Szász-Mihálykó Mária

szervező

PESTI Hírlap

2010-03-12T17:18:00.002+02:00

No sziasztok! Milyen szépen borult be az ég, így előadásunk után 2 nappal.

Az lenne a kérésem, hogy írjatok ~~kulcsszavakat a sajat jelenetetekhez~~. Például van a Szerelem, s akkor: gyöngyvirág, kukac, temető. 3-4 et minimum, és küldjétek el nekem messengeren még péntek-szombaton.

Azért kellene ez, hogy mindenki lássa miről lehetne írni az újságba. Megtetszik valakinek egyik kulcsszó, s már tud is róla írni. S így témában maradunk. ( S maradva az első példánál, például gyöngyvirág: lehet írni a mérgező hatásáról, vagy hogy hogyan gyilkoltak vele, vagy hogy a tanítónő titokban gyöngyvirágot termel, hogy a papot megmérgezze, vagy hogy Liliom igazából jószÍvű és mindennap friss gyöngyvirágot rak a vázájába, amit eddig senki sem látott, vagy hogy Hacsek gumikalapáccsal locsolja a gyöngyvirágokat, vagy hogy stb. S mostmár látjátok kb milyen ujságot képzeltem el. Hogy Gábor milyet, nem tudom, de szerintem ilyesmit. Tehát témában maradva hülye, vicces pletykákkal.)

Akkor legyetek szívesek ~~ezeket a címszavakat megírni péntek, max szombat délutánig~~, és neki kell fogni cikkírásnak is, mert minden ijedségre egy sör!

Maszkitó avagy Salamonos kultúra

2010-03-11T20:45:00.001+02:00

Hogy is fogjak neki? Talán ott kezdem, hogy voltam Ma Színházba. A Pesti mese című előadáson mit iskolánk színjátszó köre adott elő. Nem vagyok nagy kritikus vagy komolyan hozzá értő valaki. Elmondom én, hogyan éreztem magam és mi a véleményem az egészről. Először is az előadás 1 lej volt, ami akárhogy nézzük nem sok, azért amit kaptunk. Mikor beléptem a színház előterébe akkor két színész fogadott egy – egy kalappal, amibe kellet tenni az adományokat. Várakozás közben a színészek lézengtek és pletykáltak a színdarabbal kapcsolatban megteremtve a XX. századi eleji pesti hangulatot. Az előadás alatt jeleneteket elsötétülés váltogatta, mint a filmeken. A terem zsúfoltig tele volt, tehát volt, akinek bizonyítsanak a mi kis színjátszóink. Az előadásban nem kevés humor volt jelen, amit a közönség díjazott is nevetéssel majd az előadás végén tapssal… VASS tapssal.
Számomra nagy élmény volt látni őket és büszke vagyok rájuk, hisz a mi iskolánk diákjai azok, akik ezt véghezvitték és úgy gondolom nemcsak az iskola hírnevét növelik ezzel, hanem az egész városét. És ezért szeretek ebben a városban lakni, hogy bár kevés ember van, de vannak, akik akarnak tenni és meg mutatni másoknak, hogy igenis lehet. Nem hiszem azt, hogy mindenki, aki ma ott előttem ált színészi tehetség lenne, vagy azzal születet volna, de felálltak és meg mutatták, hogy igenis képesek rá és véghez tudják vinni azt, amit, szeretnek és akarnak.
Tehát én csak annyit mondok, hogy így tovább nekik és róluk is példát lehet venni azoknak, akik félnek meg valósítani azt, amit szeretnének.

Muresan Roland

Nyomtatos

2010-03-09T18:44:00.000+02:00

Elso oldal
Masodik oldal

No a plakatot mindenki egy peldanyba kene nyomtassa, s elso szunetbe, azaz 9 elott talalkozzunk az elso emeleten h ragasszuk ki.
A szorolapot pedig mindenki 10 peldanyba nyomassa. Annyi keresem lenne, hogy Kosztolanyi Deszo-t javitsatok ki Dezsore, s ha veletlenul osszecsusztak a szovegek igazitsatok meg me nem ugymuxik egyik gepen mint a masikon. Azokat delutanra hozzatok. koszi

Gondolatok a Pesti meséről

2010-03-05T17:31:00.003+02:00

"Huszadik század eleje.
S mikor ez Magyarországgal kerül kapcsolatba,
akkor már mindenki tudja, hogy ez volt Seress Rezső kora."

"Egy teljesen más világ, ahol még fontos a szerelem."

"Én ezt az előadást már akkor megszerettem,
amikor még csak gondolat volt."

"Feszültség a levegőben, hirtelen kirobbanások
és egy pár poén, remek móka."

"A korzózásnak megvan a maga
bája, varázsa, eleganciája."

"Hacseknak lenni jó.
Nincs más dolgod, mint ülni a kávéházban
és az arra sétáló emberekbe belekötni."

"Ez az élet nagyon érdekes
és különleges volt, valamint a mai életnek
teljesen az ellentéte."

"Egy vágyakozót, egy szerelmes vágyakozót
és egy halott szerelmes vágyakozót alakítok."

"Dolgozunk és tanulunk is közben."

Pesti mese próba, sikerüült!!!

2010-02-26T23:19:00.002+02:00

az élet csodálatosan szép

ma leesett a balkezem, ami a multkor olyan puha lett

hogy tessem a kukacnak..

ki amihez nemért:P (dehogyneem)

ide, oda, oda, oda, ide oda, oda, oda

csiripp

slowmotiooon

majcirozis, vonat, tudoogyuladas, kisuj, jobbkeez (alsokephez)

Valami plakát forma...

2010-02-25T23:51:00.001+02:00

Pesti mese

2010-02-25T23:28:00.003+02:00

Megpróbáljuk átérezni, megélni ezt a kort vagy csak bekukkantani a nagyapáink és nagyanyáink életébe, ahol egy csók, egy pillantás, egy puha kéz fontosabb volt, mint bármi más. Csipegetünk a polgári élet virágkorából, a csodás Budapest aranykorszakából a nők és férfiak legszebb éveiből. Miközben mindent megpróbálunk elképzelni, megalkotni és megmutatni, a legfontosabbat nem hagyjuk szem elől. A játékot. Számunkra a játék a legfontosabb, hogy mindig gyerekek maradjunk és mindig önfeledten játszhassunk.

K.B.Gábor

Pesti mese

2010-02-25T23:22:00.003+02:00

Egy színdarab, mely jelenetek sokaságábol épül föl. Bepillantást nyerhetünk az 1800-as évek vége és az 1900-as évek eleje közötti időszakba. Megtudjuk, mi színjátszosok, mi az a korzo, ki is volt az a Seress Rezső, miert olyan jó a ''szeressük egymást gyerekek'' c. dal, mi az az egymas iránti tisztelet. Megismerjük e korszak stílusát. Visszamegyünk az időben és egy időre igazi dámáknak/uraknak érezhetjük magunkat. A színpadon bárki az lehet aki éppen akkor akar...csodálatos. Egy más világ.

Ez a hét tele volt energiával a szamomra. Megállás nélküli rohanás, probák nyakra-főre, folyamatos odafigyelés (ami persze nem mindig jött össze), éhezes, fáradság, öröm, humor, játék, veszekedés, szerelem, zene, ének, fények, üvöltés, hallgatás, késes, idegesség, ruhák, díszletek, bazi nagy zöld asztalok.

Akarom. En ezt akarom. En ilyen heteket akarok meg. Dolgozni akarok, jatszani akarok, ELNI akarok!!! Ez elet gyerekek!

Máté Linda

Figyelem! Ez az utolsó 100 méter

2010-02-21T11:17:00.003+02:00

Hello Nindzsák!

Kérlek bennteket, hogy hétfőre hozzatok el minden kelléket amit találtatok, mert beiktatjuk őket a jelenetekbe. Arra is kérlek benneteket hogy legyetek pontosak, akinek el kell egy két órára lépni az elmegy, addig egyhuzamban dolgozni fogunk, mert azt szeretném hogy ez álljon össze holnap teljesen hogy a hét többi napján ne keljen technikai dolgokkal elveszteni az időt. Pakoljatok magatoknak kaját és munkára fel.

K.B.Gábor

Tanítónéni, Hacsek és Sajó, Liliom

2010-01-16T22:31:00.002+02:00

GYakran Ismételt Kérdések

2010-01-10T21:02:00.001+02:00

K: Melyik időpont aktuális, a blogon lévő, vagy amit írtál körüzibe?
V: Amelyiket később küldtem. Körüzi, blog utánna változik.

K: Holnap lesz-e szini?
V: Írja a blogon.

K: Hánytól lesz szini?
V: Írja a blogon.

K: Milyen szöveg kell?
V: Írja a blogon. Ha csak nem személyre szóló.

K: Gábor lesz-e? x16
V: A még nincs cime c. előadásunk próbáira fog jönni

K: Jó lesz ez a szöveg?
V: Szerintem igen...

K: Ki kell nyomtatni, vagy jó a könyv is?
V: Kell sokszorosítani...

K: Tudsz nyomtatni?
V: Igen, leszek olyan jó lelkű, hogy nyomtatok.

K: Mi a blog címe?
V: www.maszkito.szin :>

bónusz:
K: Mi az a szinopszis?

> Am, nem haragszom, csak ezt muszály volt:)

ó ijó ácijó vakáció, avagy bónusz színjátszókőr Andival, Tikával és Gáborral

2009-12-22T16:10:00.008+02:00

Óh, mily jó, Áh, ccijó:-h: almáspite.

Sok hasbaütés, kilövés, bimbózás meg egyéb comizom, torokfejlesztő játék után a szinikör is vakációt kapott. Amellett, hogy takarítunk otthon, sütünk almáspitét, pogácsát, tésztát, mézeskalácsot, beiglit, tortát, karácsonyfát... díszítünk, kaptunk házifeladatot is. Január négyre mindenki kell jeleneteket hozzon megadott 20. század eleji drámaírók műveiből, és kellene szerezni ugyancsak ebből a korból (pontosabban 1890-1914) tárgyakat: ruhákat, eszközöket, iratokat, recepteket, néniket, bácsikat, gyümölcsöket (sunyiba italt is lehet...).

Szóval, mint Gábor otthon, mi sem henyélünk! Mondjuk ő megérdemli. A darabot sokan láttuk, - és Gábort is - megtapsoltuk, nemis egyszer, és lássuk még, nem is egyszer.

Na szóval... um... ez olyan Andis kezdés lett... nade ami most a legfontosabb, hogy tartanánk egy szinikőrt Andi vezetésével, ami 2009 utolsó színjátszóköre lenne

Tehát a különkiadásos színjátszókőr időpontja, amelyet (kis változással: ) Andi és Tika fog tartani (most derült ki, Gábor is lesz):

29 kedd, 16:00 óra
kéréseik

próbaruhátok legyen! (ne késni)
megtanulni az alábi versecskét:

TIK-TAK-TAK, TIKI-TIKI-TAK
AZ EGÉRKE AZ ÓRÁRA FELSZALADT
BAM! BAM!
ÜT AZ ÓRA DÉLRE
LEUGRIK A KISEGÉRKE
TIK-TAK-TAK, TIKI-TIKI-TAK

(19:00 órától Minden jó, ha a vége jó c. előadás ismét)

Legyetek! Kellemes Ünnepeket kívánok!

Osonó

2009-11-13T10:16:00.001+02:00

Pénteken 18:00 illetve 20:00, szombaton 18:00 órától lesz a Részletek a bolyongás meséiből... c. előadás a díszteremben.
Szombaton 11 órától pedig Misibácsi képzést tart a színjátszókörünknek szintén a díszteremben!

Osonó Gyergyóban

2009-10-27T00:31:00.000+02:00

November 13. (pénteken) és 14. (szombaton) Gyergyószentmiklóson vendégeskedik az Osonó Színházműhely. Egy közös tréning lehetőséget ajánlottak fel nekünk. Aki szeretne résztvenni a tréningen az kérem nekem jelezze!

K.B.Gábor

Feladat:

2009-10-27T00:30:00.010+02:00

Legyetek szivesek, írjátok meg hozzászólásba, melyik csoport mikor próbál a díszterembe, hogy ne zavarjuk meg egymás programját!

A megadott dalból, készítsetek egy színpadi videóklipet!
A határidő november ?.

1. csoport: Dobribán Melinda, Máté Linda, Páka Hunor, Gál Csengelle, Péter Tihamér

dal: Quimby - Androidő

2. csoport: Ambrus Boglár, Madarász Melinda, Barabás Hunor, Miholcsa Zsombor, Tekse Krisztina

dal: Quimby - Most múlik pontosan

3. csoport: Simon Boglárka, Kovács Eszter, Jánosi Tímea, Szakács Adél, László Botond

dal: Quimby - Ajjajjaj

4. csoport: Pantelimon Rajmond, Hideg Domokos, Gáll Réka, Noémi, Árus Péter

dal: Quimby - Don Quijote ébrdése

5. csoport: Héja Kinga, Siklódi Mária-Magdolna, Huszár Ágnes, Mezei Emőke

dal: Quimby - Autó egy szerpentinen

Történetünk

2009-10-27T00:29:00.009+02:00

A Maszkító színjátszó csoport 2003-ban alakult, a Salamon Ernő Líceum játékos kedvű diákjaiból, akik vállalták, hogy órákon kívül, a szabadidejüket feláldozva, hetenként két órát töltenek különböző fejlesztő tevékenységekkel, próbákkal, és az így létrejövő produkciókat bemutatják diáktársaiknak, tanáraiknak.

Az alapító tagok: Gál-Szende Emőke, Keresztes Zsombor, Bajtalan Hunor, Tódor Réka, Csibi Szidónia, Szakács Mónika, Angi Tünde, Tamás Szabolcs, Molnár Katalin, Bálint Emese, Szász Annamária, Nagy György Andrea, László Beáta, Horváth Zsófia, Ferencz-Kova Dénes. Velünk játszottak még: Puskás László, Ambrus Bartalis Mónika, Kedves Csilla, Kredon Orsolya, Jipa András, Becze Kinga, Pap Géza, Mărginean Vasile, Koncz Dalma, Komsa Csaba, Rusu Róbert, Keresztes

Zoltán, György Réka, Bodor Zsolt, Bokor Andrea, Baricz Gergely, Bakos Ildikó, Parászka Előd, Simon Szabolcs, Mezei Lehel, Elekes András, Moldován Malvina, György Zsuzsanna, György Fazakas Eszter, Szakács Paula, Szőcs Debora, Tamás István, Czimbalmos Szilveszter. Köszönet nekik!

Jelenlegi oszlopos tagjaink: Simon Boglárka, Kovács Eszter, Páka Hunor, Miholcsa Zsombor, Árus Péter, Péter Tihamér, Matei Linda, Hideg Domokos

Jónak mondható a Figura Stúdióval való együttműködésünk, kétszer vettünk részt a Színházi Világnap alkalmával rendezett bemutatón, valamint meghívottként elbeszélgettünk Bodea Tibor és Salat Lehel színművészekkel. Jelenleg, a Figura Stúdió részéről, Kolozsi Borsos Gábor vállal egyre nagyobb szerepet a színjátszó kör munkájában. A színjátszás az iskola életének meghatározó tényezője, előadásainkkal színesítjük és emeljük a rendezvények nívóját, népszerűsítünk egy tartalmas és építő jellegű szabadidő-eltöltési formát. Emellett közösségformáló hatása van, fegyelemre és csoportmunkára szoktat, a helyes beszédtechnika elsajátításával felkészít a nyilvánosság előtti problémamentes fellépésre, fejleszti a személyiséget és a kreativitást. Reméljük, hogy tevékenységünket az elkövetkező években is, legalább ilyen tartalmasan és sikeresen folytathatjuk.

A Maszkító eddigi históriáját alakította és elbeszélte: Dezső Mária Magdolna

Páll László

# 2009 #

# 2008 #

# 2007 #

# 2006 #

# 2005 #

# 2004 #

# 2003 #

Padif

2009-10-27T00:29:00.004+02:00

Idén először a Maszkító részt vett a Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon (PADIF), Baricz Gergő Mentális című darabjával.
Szereplők: Bokor Andrea, Miholcsa Zsombor, Páka Hunor, Simon Boglárka, Árus Péter, Máté Linda, Péter Tihamér, Kovács Eszter, Hideg Domokos, Dobribán Melinda, Barabás Hunor.

Díjazottak a középiskolás kategóriában
1. helyezett: GRIMASZ Áprily Lajos Főgimnázium - Brassó - Brassó megye
Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiája Paródia
Rendező: Bálint Ferenc

2. helyezett: KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR DIÁKSZÍNPAD Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont - KOVÁSZNA - Kovászna megye
Tasnádi István: Tranzit Abszurd dráma
Rendező: Molnár János

3. helyezett: TINIKOMÉDIÁSOK Cserey-Goga Iskolacsoport - SZILÁGYKRASZNA - Szilágy megye
A csapat: Topfehérke és ők heten Paródia
Rendező: Ozsváth Ilona

Zsűri különdíjai
KATARZIS Palatul Copiilor Cluj-Napoca - CLUJ-NAPOCA - Kolozs megye
Gilbert Le Mouel: Isten a buszon (eredeti cím: Isten a metrón) Dráma
Rendező: Rekita Rozália

MASZTKITÓ Salamon Ernő Gimnázium - Gyergyószentmiklós - Hargita megye
Baricz Gergely: Mentális Tragikomédia
Rendező: Kolozsi Borsos Gábor

Kiváló alakítások
Bokor Andrea
Kónya Edit

Kiváló mozgáskultúráért
ZIZI Marosvásárhelyi Unitáriúnus Egyházközség Marosvásárhely Maros megye
A csapat közös improvizációja, felhasznált szöveg: Nagy László Táncbeli Tánc-Szók
Panoptikum Koncentrációs etűd gyakorlat Rendező: Gecse Ramóna

Köszönjük, hogy ott lehettünk!

2009

2009-10-27T00:12:00.014+02:00

2009-ben, szokásos felkérésünknek eleget téve, Rejtő Jenő: Botrány a Strand hotelben című humoros jelenetével szerepeltünk a Nyugdíjas-találkozón.

Rendezte: Dezső Mária Magdolna, Páll László

Szereplők

Adolf Lorette Nikodem fejedelem: Hideg Domokos

Udvarmester: Miholcsa Zsombor

Mónika hercegnő, a leánya: Bakos Ildikó

Bienenstock, szűcs: Péter Tihamér

Schwechta Apollónia grófnő: Bokor Andrea

Smirnov Iván gróf: Páka Hunor

Szobalány: Simon Boglárka

A 16. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra (Székelyudvarhely, április 14-18) nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen a Maszkító egyik, egyéb művészeti ágakban is otthonosan mozgó tagja által írt színdarabot próbáltunk meg színre vinni, úgy látszik, sikerrel. Baricz Gergely Mentális című darabját az Odifon III. díjjal, a szilágycsehi Padifon (szeptember 25-26) pedig különdíjjal jutalmazták. A produkcióban szereplő Bokor Andrea mindkét rendezvényről a legjobb női alakítás díját vihette haza. (Bokor Andrea jelenleg a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem első éves hallgatója) Előadásunkat az iskola a tanévzáró ünnepélyen tekinthette meg.

Rendezte (időrendi sorrendben): Baricz Gergely, Dezső Mária Magdolna és Páll László, a Maszkító, Kolozsi BorsosGábor

Szereplők

A megnevezhetetlen (Pé): Bokor Andrea

A férfi (Jankó): Miholcsa Zsombor

Katalin: Baricz Gergely/ Barabás Hunor

Rendőr: Péter Tihamér

Feleség: Matei Linda

Női vezető: Bakos Ildikó/Dobribán Melinda

Taxis: Árus Péter

Pincérlány: Simon Boglárka

Pincér: Páka Hunor

Férfi-vallató: Hideg Domokos

Nő-vallató: Kovács Eszter

A Hagyományőrző Napokra már Kolozsi Borsos Gábor készítette az előadást, az interneten nagy

népszerűségnek örvendő Székely nyelvlecke videók alapján.

Szereplők

Bokor Andrea

Miholcsa Zsombor

Baricz Gergely

Péter Tihamér

Matei Linda

Bakos Ildikó

Simon Boglárka

Páka Hunor

Hideg Domokos

Kovács Eszter

2008

2009-10-27T00:12:00.010+02:00

2008-ban, a XX. század első évtizedeiben játszódó zenés, táncos Heltai összeállítással- Duna-korzó - köszöntöttük a nyugdíjas tanárokat. A Hot Jazz Band muzsikájával fűszerezett előadásban felhasznált versek: Korzó, A tökéletes férj, A tökéletes feleség, Macskajaj, Színházi levél, Háromtól hatig, Vallomás, Mert dalaimnak… , A falusi kislány Pesten.

Történetté kerekítette, kiegészítette: Dezső Mária Magdolna

Rendezte: Dezső Mária Magdolna és Páll László

Szereplők

Narrátor, színésznő: Simon Boglárka

Tökéletes, leendő feleség: Kovács Eszter

Tökéletes, leendő férj: Bodor Zsolt

Egyedülálló fiatalember: Komsa Csaba

Szerelmes színikritikus: Tamás István

Reménytelenül szerelmes költő: Miholcsa Zsombor

Olga, unatkozó szépasszony: Becze Kinga

Naív parasztlány: Szakács Paula

Szakító bankfiú: Keresztes Zoltán

Részt vettünk a 15. Országos Diákszínjátszó Fesztiválon (Sepsiszentgyörgy, április 25-30), ahol egy pantomím elemekre épülő saját produkciót adtunk elő, Keret a világ címmel. A Kovács Levente, Lőkös Ildikó és Zsehránszky István által vezetett zsűri nagyon kedvezően értékelte munkánkat (lásd. Odif 15, a rendezvény kiadványa).

Ugyanezt az előadást az évzáró ünnepségen, a Művelődési Házban, nagyszínpadon is előadtuk.

Szövegkönyv: a diákok ötletei alapján, Dezső Mária Magdolna

Rendezte: Dezső Mária Magdolna, Páll László és a Maszkító

Szereplők

Múzeumigazgató: Miholcsa Zsombor

Munkások: Páka Hunor

Czimbalmos Szilveszter

Teremőr: Árus Péter

Művészettörténész: Baricz Gergely

Múzeumba látogató lányok: Becze Kinga/Matei Linda

Kovács Eszter

Szerelmespár: Simon Boglárka

Komsa Csaba/Hideg Domokos

2007

2009-10-27T00:12:00.009+02:00

2007-ben a Szegény Jani című vásári komédiat adtuk elő a nyugdíjas tanároknak rendezett ünnepségen.

Rendezte: Dezső Mária Magdolna és Páll László

Szereplők

Jani: Rusu Róbert

Asszony, a felesége: Simon Boglárka

Bolond: Becze Kinga

Széptevő: Komsa Csaba

Vásárosok: Kovács Eszter, Koncz Dalma, György Fazakas Eszter, György Zsuzsanna, Bodor Zsolt, Keresztes Zoltán, Jipa András, Mezei Lehel, Simon Szabolcs.

Nagy örömmel értesültünk arról, hogy színjátszó csoportunk egyik alappillére, Puskás László bejutott a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemre, így már nemcsak a Figura Stúdióval, hanem egy színésznövendékkel is tarthatjuk a kapcsolatot.

2006

2009-10-27T00:11:00.007+02:00

2006-ban, még a XII.-es diákokból álló csoporttal előadtunk egy vidám, az orosz szocializmust kigúnyoló darabot, A tolvaj is ember címmel. Az előadásra a Nyugdíjas találkozó alkalmával került sor.

Rendezte: Dezső Mária Magdolna és Páll László

Szereplők

Boltvezető: Ferencz Kova Dénes

Eladó: Kredon Orsolya

Könyvelő: Bajtalan Hunor

Pénztárosnő: Kedves Csilla

Házfelügyelő: Tamás Szabolcs

Rendőr: Puskás László

2006-ban megújult a csoport, és mivel már harmadszor kaptunk meghívást, Erdőszentgyörgyre utaztunk az Amatőr Színjátszó Fesztiválra, Karinthy Frigyes Kacsalábon forgó kastély című, átdolgozott paródiájával. Itt a Solténszky Tibor (a Magyar Rádió Rádiószínházának dramaturgja) által vezetett zsűri nagyon kedvezően méltatta az előadásunkat, amiről a Marosvásárhelyi Rádió is tudósított. A két gyergyói hetilap is megemlítette részvételünket a fesztiválon.

Ugyanezt a darabot Mikulás-napi ajándékként láthatta az iskola diákjainak egy része és a tanári kar.

Rendezte: Dezső Mária Magdolna és Páll László

Szereplők

Bendegúz király: Rusu Róbert

Publikum királykisasszony: Becze Kinga

Csipkerózsika: Moldován Malvina

Hamupipőke: Simon Boglárka

Hófehérke: Kredon Orsolya

Babszem Jankó: Bodor Zsolt

Táltos: Elekes András

Kulipintyó: Kovács Eszter

Galambszív Jóska, hóhér: Parászka Előd

Vasorrú bába: György Császár Réka

Heltai Jenő, Molnár Ferenc: Komsa Csaba

Kassák Lajos, Móricz Zsigmond: Mezei Lehel

Rip van Winkler: Keresztes Zoltán

2005

2009-10-27T00:11:00.006+02:00

2005-ben is voltak fellépéseink, köszöntöttük a nyugdíjas tanárokat a Romhányi József verseiből összeállított Állatkert című produkciónkkal, amelyet az országos Öveges-Vermes fizikaverseny résztvevőinek is bemutattunk.

Összeállította és rendezte: Dezső Mária Magdolna és Páll László

Szereplők

Bolha-vers: Ambrus Bartalis Mónika

Bárány: Molnár Katalin

Farkas: Mărginean Vasile

Kos: Tamás Szabolcs

Légy: Szakács Mónika

Csacsi vers: Angi Tünde

Tehén: Kedves Csilla

Majom: Papp Géza

Svábbogár: Bálint Emese

Paraszt: Puskás László

Tanár, kántor: Jipa András

Mesélő: Becze Kinga

Részt vettünk a Hagyományőrző Napokon egy Tamási Áron paródiával: Kézfogó az édenben

Rendezte: Dezső Mária Magdolna és Páll László

Szereplők

Figura: Tamás Szabolcs

Figura kedvese: Szakács Mónika

Ördög: Mărginean Vasile

Angyal: Kedves Csilla

Vénember: Bajtalan Hunor

Vénasszony: Kredon Orsolya

2004

2009-10-27T00:10:00.007+02:00

2004-ben négy előadást tekinthettek meg az érdeklődők a Maszkító színjátszó csoport bemutatásában: március 15-én Táncsics Mihály kiszabadítása című színdarabunkkal emlékeztünk az 1848-as forradalomra. Az előadáson az iskola diáksága, tanári kara, valamint a meghívottak vettek részt.

Szövegkönyvet írta: Dezső Mária Magdolna

Rendezte: Dezső Mária Magdolna és Páll László

Szereplők

Táncsics Mihály: Keresztes Zsombor

Táncsics Mihályné: Szakács Mónika

Őr: Bajtalan Hunor

Az őr felesége: Ambrus Bartalis Mónika

Szolgálólány: Nagy György Andrea

Szépvölgyi úr: Tamás Szabolcs

Szépvölgyiné: Horváth Zsófia

Táncsics Mihályné barátnői: Gál Szende Emőke, Angi Tünde, Molnár Katalin, Szász Annamária

Április 2-án ránk hárult az a feladat, hogy egy versösszeállítással tisztelegjünk Karancsi Sándor festőművész előtt. Előadásunk címe: Változatok homokórára. A díszterem zsúfolásig telt, mindenki eljött, aki ismerte és szerette városuk nagy egyéniségét. A produkciót a helyi újságok is méltatták.

Szövegkönyv: Weöres Sándor (Fughetta, Halotti maszk), Nemes Nagy Ágnes (Ne csukd be még, vagy csukd be már, A visszajáró), Kányádi Sándor (Lenne még), Rába György (Küldetés), Jékely Zoltán (Vázlat), Tandori Dezső (Változatok homokórára), Benkő Attila (Fülke)

Rendezte: Dezső Mária Magdolna

Szavalók: Angi Tünde, Szász Annamária, Tamás Szabolcs, Gál Szende Emőke, Ambrus Mónika, Csibi Szidónia, Szakács Mónika, Molnár Katalin, Tódor Réka

2004 május 8-án iskolánk első ízben rendezte meg a Tarisznyás Márton Hagyományőrző Napokat. Színjátszó csoportunk is képviseltette magát ezen a rendezvényen, Tamási Áron Sóvidéki társasjáték című novellájának dramatizált változatát vittük színre.

Rendezte: Páll László

Szereplők: Bajtalan Hunor Keresztes Zsombor

Október 8-10 között zajlott a XII. Országos Diákszínjátszó Fesztivál Marosvásárhelyen, itt Roland Barthes Gondolattöredékek a szerelemről című produkciónkat mutattuk be.

Rendezte: Dezső Mária Magdolna és Páll László

Szereplők

Fiú: Tamás Szabolcs

Lány: Szakács Mónika

Kalitkás fiú: Puskás László

Bőröndös fiú: Pap Géza

Kurtizán: Kedves Csilla

Alma-lányok: Nagy György Andrea, Bálint Emese, Molnár Katalin

Féltékeny lány: Ambrus Bartalis Mónika

Pincérlány: Angi Tünde

Várakozó: Szász Annamária

2003

2009-10-27T00:10:00.006+02:00

2003-ban léptünk fel először, decemberben a nyugdíjas tanárokat szórakoztattuk a Jön a tanfelügyelő című vidám jelenetünkkel.

Szövegkönyvet összeállította és rendezte: Dezső Mária Magdolna és Páll László

Szereplők

Tanárnő: Szakács Mónika

Tanfelügyelő: Bajtalan Hunor

Irodalomból felelő: Gál Szende Emőke

Fogalmazást felolvasó: Angi Tünde

Történelemből felelő: Nagy György Andrea

Matematikából felelő: Keresztes Zsombor

Nyelvtanból felelő: Csibi Szidónia

Biológiából felelő: Horváth Zsófia

Zenéből felelő: László Beáta

Titkárnő: Tódor Réka

Rendetlenkedő diákok: Tamás Szabolcs, Molnár Katalin, Ferencz Kova Dénes

Próba 2009. október 27.

2009-10-25T23:12:00.002+02:00

Mentális (Padif, Odif) 2009

2009-10-24T11:47:00.007+03:00

Büfé

2009-10-24T10:37:00.001+03:00

Padif

2009-10-24T10:27:00.002+03:00

Tagok

2009-10-23T20:18:00.016+03:00

Árus Péter
Barabás Hunor
Dobribán Melinda
Gál Csengelle
Hideg Domokos
Huszár Ágnes
Máté Linda
Miholcsa Zsombor

Pantelimon Rajmond
Páka Hunor
Péter Tihamér
Szakács Adél

es meg sok uj emberke, akik felkerulnek ide decemberben

Dobribán Melinda

2009-10-23T20:10:00.000+03:00

Születési hely, születési dátum: Gyergyószentmiklós, 1993 március 8
Hobbi: Festészet, szobrászat, biciklizés, fülcsikészités es minden olyasféle dolog amiben örömemet lelem
Magamról: 4 éves korom óta művész szeretnék lenni, és szerencsére meg mindig azon az úton haladok. Optimista vagyok, aki mindig csak vigyorog és nagyon kevésszer fordul olyasmi elő, hogy szomorkodnék. Szeretem a barátaimat, igénylem a társaságot és a szeretetet. Sokat foglalkozom a civil társadalmi szervezetekkel (gondolok itt Diák tanáccsal kapcsolatos dolgokra) Talán vannak olyan emberek aki ezt bennem kicsit taszítónak látják, de mivel én szeretem csinálni, eszem ágában sincs felhagyni vele. Ha bárki kíváncsi még valamire, akkor majd kérdezze meg
E-mail: melike_dobriban@yahoo.com

Szakács Adél

2009-10-23T20:07:00.000+03:00

Születési hely, születési dátum: Gyergyószentmiklós,1994.július 30.
Hobbi: zene hallgatás,olvasás,úszás,éneklés
Magamról: Régóta álmodozom arról, hogy egy színjátszó kör tagja legyek. Szeretek színházba járni. Nyolc évig művészeti tagozatos osztályba jártam és mert nem folytattam tovább nem jelenti azt hogy nem szeretem. A kedvenceim: 80as évek slágergyárosai (nem tudom felsorolni), Quimby, Kispál és a borz, HS7, Vad Fruttik és még sokan mások. Körülbelül ennyit rólam.
E-mail: szakacs_adel@yahoo.com